A kereszténység legnagyobb ünnepén Jézus Krisztus mitikus feltámadását ünneplik meg – írja a vallástörténész-tanár, a Vallástörténeti kislexikon szerkesztője, Gecse Gusztáv, és kijelenti: a vallás gyökere az ember szellemi természetében jelölhető meg. Az ember szellemiségéből fakad az igazság keresése és a boldogságra törekvése. Az igazságot és a boldogságot vagy a hit vagy pedig a tudás közvetíti az ember számára. A ma embere mindkettőt magáénak vallja.
A hiterősítő
Azért fontos e kinyilatkoztatás, mert az ehhez hasonló kérdések leginkább sátoros ünnepeink alkalmával foglalkoztatják a gondolkodó embert. Nos, ilyen a húsvét is. Szükségesnek tűnik ünnep előtt keresni, értelmezni, avagy megkérdezni a hit és a lelkek művelőit: mi is igazából a húsvét üzenete?
Dr. Berkes László érdemes főesperes-plébános, pápai prelátus c. apát és kanonok így fogalmazott: „Húsvét a legalapvetőbb, a legnagyobb keresztény ünnep, s bizonyos értelemben a leghosszabb is. A húsvét előtti napok egészen szorosan összetartoznak, s így ez egy háromnapos ünnep nagycsütörtök estétől húsvétvasárnap estig. Tartalma, mondanivalója bőséges. Értelmét azonban csak akkor sejdíthetjük meg valamelyest, ha magvát, s nem a héját értelmezzük. A húsvét a megalapozott, tiszta öröm ünnepe. A tiszta öröm a feltámadás tényéből fakad. Ennek mintegy apró pénzre váltása életünkben, ha gondjainkat, aggodalmainkat Krisztus feltámadásának fényében szemléljük. A feltámadt Jézus ma is, minden emberre így köszön rá: Béke veletek! Ne féljetek!” – ez volna az idei húsvét üzenete, nemcsak a háromszékiek, hanem minden keresztény hívő ember számára.
A biblia szerint Jézus kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is a húsvét, egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott régi termékenységi ünnepekkel, amelyeknek elemei a feltámadás és az újjászületés.
Lelki megtisztulásban
A feltámadás örömünnepén a megye minden magyar templomában ünnepi szentmiséket, a protestáns templomokban ünnepi istentiszteleteket celebrálnak-tartanak, a szentségek kiszolgáltatásával, úrvacsorával.
A kézdivásárhelyi kantai Szentháromság-templomban vallásos eseményekben gazdag nagyhét zajlott, tartalmas készülés húsvét ünnepére. Nagyszerdán keresztúti ájtatosságot tartottak Márton Áron püspök emlékére, nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeztek, nagypénteken Urunk szenvedésére, ma, nagyszombat estéjén 21 órakor kezdődik húsvét vigíliájának ünneplése.
Kovásznán nagypénteken elvégezték a keresztszentelés szertartását, ma az esti feltámadási szentmise tűzszenteléssel kezdődik, a hívek részt vesznek az új szenteltvíz megáldásán és az új húsvéti gyertya megéneklésén. Mély lelkiséggel és az annyira nélkülözhetetlen reménnyel vonulnak holnap és holnapután is a templomba a 10 és a 11 órakor kezdődő húsvéti ünnepi szentmisére a hívek.
A barátosi és a kommandói filia hívei a délutáni szentmiséken emlékeznek a Feltámadt Krisztusra.
Sepsiszentgyörgyön is megszólalnak a harangok. A Szent József-plébániatemplomban a nagyhét minden napja keresztúti ájtatossággal kezdődött. Nagyszerdán egész napos bűnbánati napot tartottak, nagycsütörtökön a hívek egy csoportja részt vett a gyulafehérvári olajszentelési szentmisén, amelyet Jakubinyi György érsek celebrált, a maga nemében teljes volt a nagypénteki szertartás is, nagyszombaton vizet szentelnek a hívek részére, az esti szentmise után, 21 órakor kezdődik a feltámadási körmenet. Holnap 7.30-kor eledelszenteléssel kezdődik az első ünnep, 19 órától a szentmisén új ünnepi számával lép fel a Sipos Zoltán vezette Pro Musica kórus.
Erdővidéken, a baróti és a miklósvári katolikus templomban, a Baróthoz tartozó filiákban ünnepel a zömében protestáns vidék katolikussága.
Megyeszerte több protestáns templomban tartottak konfirmációi emlékünnepségeket virágvasárnap. Első alkalommal részesültek az Úr szent vacsorájában a fiatalok. Nincsen ennél szebb húsvétra való előkészület. Virágvasárnap tudatosult, hogy a nagyhét, a bűnbánati hét lelki zarándoklat, melynek végén lelki megtisztulásban kell elérni húsvét örömét. Református, unitárius és evangélikus templomokban – a megyeszékhelyen, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton, a községközpontok és falvak templomaiban – húsvét első és második napján is úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteleteket tartanak a hívek által ismert és megszokott időpontban, nagypéntek este pedig Jézus Krisztus szenvedésére emlékeztek, Bölönben és Sepsiszentgyörgyön az unitárius templomokban is énekelték a Passiót. A baróti baptista templomban ünnep első napján, ami egyedi, a gyülekezethez tartozó vasárnapi iskolás gyerekek énekes-verses műsorral lépnek fel.
Húsvétnak mindig új az üzenete, új főleg azoknak a fiataloknak, akik még nem tették fel maguknak a kérdést. Új azoknak a protestáns konfirmandusoknak is, akik csak a vallásórákon, a lelkésztől hallottak ennek a nagy ünnepnek a sugallatáról. Virágvasárnap azonban sok fiatal számára közelebb hozta húsvét üzenetét megyeszerte, sokan állták körül az Úr asztalát a konfirmációi ünnepélyen, és tettek tanúbizonyságot hitük, felekezetük keresztényi mivoltáról, s tagjai lettek egy vallási közösségnek, amelynek őseik, szüleik, nagyszüleik is fenntartói-őrzői voltak.
Húsvéti összeállításunk a legjobb alkalom arra, hogy jelezzük: az ünnepkört követően a Sepsi-Barcasági és Kézdi-Orbai római katolikus kerületek falvaiban püspöki szentmisék alkalmából a bérmálás szertartását végzik. Sepsiszentgyörgyön május 4-én délután az őrkői, május 5-én 11 órakor a Szent József- és 18 órakor a Krisztus Király-templomban. A Kézdi-Orbai kerületben május 6-án Lemhényben és Nyujtódon, 7-én Kézdiszentkereszten és Bélafalván, 8-án pedig Szentkatolnán és a kerület minden templomában bérmálnak. A Főegyházmegyei Zsinat határozatainak értelmében ebben a kerületben az ötévenként sorra kerülő bérmálások június 2-án érnek véget. Főpásztori vizitációkra kerül sor Kiskászonban, Imecsfalván és néhány filiában, templombúcsúra május 20-án délelőtt Kézdiszentléleken, május 26-án délelőtt pedig a kézdivásárhelyi Kantai-templomban.
A néplélek évszázadai
Nem taglaljuk húsvét misztikumát és teológiáját, papjaink-lelkészeink ugyanis ezen munkálkodnak. Inkább a néplélek húsvétját, a történelmivé ványolódott népi húsvétokat, azoknak népéleti-néprajzi vonatkozásait és egy-egy eseményét villantjuk fel.
Húsvét területenkénti-helyenkénti ünnepléséről csak részletvallomásokkal rendelkezünk. S akit a locsolással, öntözéssel való különleges régi ünneplés érdekel, ismét csak Balázs Márton (1867–1948) néprajzi és népművészeti gyűjtőhöz irányíthatjuk, aki azt állította, hogy a „húsvéti öntözködés” régen csak tiszta vízzel történt. Kevés helyen használták a gyógyszertárakban készített rózsavizet. Bár az asszonyok ünnep előtt különféle szagos vizeket főztek: zsályavizet, muskátlivizet, narancsvizet, a rózsalevélnek vagy éppen a fodorkának a levét-vizét. Az általunk megkérdezett idős háromszéki magyar férfiemberek ezekre viszont már alig emlékeztek. A tiszta vizet csuporból, korsóból öntötték, legtöbbször az asszonyok és a leányok keze fejére, de volt olyan szokás is, hogy a vízbe virágokból kötött bokrétát mártottak, s azzal locsoltak. „Bizalmas ismerősök és élénkebb vérmérsékletű fiatalok részéről azonban a csuromvízzel való öntözködés, sőt, cselédek között a vályúban való leányfürösztés is megtörténik” – olvastuk említett szerző 1902-ben írt tanulmányában. Locsolás közben az idősebb fiúk inkább áldásokat mondtak, míg a legényecskék, iskolások verseket.
Érdekes, hogy egy évszázad távlatából már kimaradt az a szokás, miszerint „húsvét hétfőjén a fiúk, kedden pedig a leányok öntöztek, utóbbiak azonban nem házaltak, s verseket sem mondtak”.
Régen a locsolókat szentelttel kínálták, ami kosárba rakott bárányhús, sonka, szalonna, főtt tojás, bor, köményes pálinka volt. A locsolás rövid ideig tartott: reggel 9 óráig, a délelőtti szentmise vagy istentisztelet előtt lezajlott. Kilenc óra után már csak a szegényebb sorsú gyermekek házaltak. Ha már minden kínálmáció és az aprópénz is fogytán volt, a kaput nyitogató gyermekeknek azt kiáltotta a háziasszony: későre keltetek, béharangoztak!
Érdekes, hogy több a hasonlóság a háromszéki székelység és az együtt élő itteni románság ünneplése között. A zabolai, magyarul is beszélő Nicolae Berchea elmondta, hogy a román gyerekek is locsolnak. Gyerekkorukban ők nemcsak a románokhoz, a magyarokhoz is bekopogtattak. S ha nem esett egybe a két húsvét, örvendtek, mert kétszer öntöztek. Ma már a román gyerekek is úgy locsolnak, mint a magyarok. Az ünnepi asztalra a bárányból savanyú étel és drob (báránypástétom) került, s minden, ami a magyaroknál is. Nagyjából most is úgy van minden, ahogy régen, csak kimaradt a kútnál való locsolás. Most a mi unokáink már spray-vel öntöznek, úriasan, szépen.
Nem maradt, és bizonyára nem is fog kimaradni a tojásfestés és a húsvéti tojásírás sem. S hogy ezt nem lehet eléggé hamar kezdeni, azt a népi tojásfestés, -írás hagyományáról híres Árapatak óvodájában láttuk. Lupu-Bakó Enikő óvónő magyar csoportjában nagycsütörtökön ezzel foglalkoztak. A kicsik vízfestékkel és az arra alkalmas krepp-papírral színeznek – mondta az óvónő. Korukra való tekintettel még nem tanítják őket viasszal festeni, megtanulják majd azt a családi háznál vagy az iskolában. A székföldi faluban az írást nem, de a tojásfestést a helyi románok is gyakorolják. Az óvodában hét csoportban összesen 174 gyerekkel foglalkoznak, köztük hat román anyanyelvű cigány gyerekkel. A demográfiai robbanás miatt két csoport délután jár óvodába. A román görögkeleti, görög katolikus vallásúak május 5–6-án, a megyénkben élő nagyszámú román ajkú pünkösdista cigányság pedig ebben az évben április 15-én ünnepli a feltámadást.
