TÖBBET TEHETNE ROMÁNIA A MAGYAR KISEBBSÉGÉRT. Ha a románok szeretnék az egyesülést Moldova Köztársasággal, akkor első lépésként teljesíteniük kell a magyar kisebbség elvárásait – írta az Adevărul vasárnapi internetes kiadásában Cezar Maroti politikus-publicista. Maroti azt fejtegette, hogy Románia és Moldova Köztársaság esetleges egyesülésének útjában az utóbbiban élő orosz ajkú kisebbség jelenti az egyetlen komoly akadályt.
Szerinte nekik sokkal jobb a helyzetük, mint a romániai magyaroknak, és érthető, ha nem akarnak olyan államhoz tartozni, ahol nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. „Amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fogunk viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést a Moldovai Köztársasággal, akkor első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről, és tiszteletben kell tartaniuk minden romániai kisebbséget, különösképp a legnépesebbet közülük, a magyart” – írta Maroti. Hozzátette: egy olyan Nagy-Romániát szeretne látni, amelyben mind a magyar, mind az orosz nyelvet elismerik. A szombat este közzétett írás fél nap alatt a liberális beállítottságú lap legtöbbször kommentált cikkévé lépett elő, de a százötven olvasói reagálás túlnyomó többsége vehemensen elutasította a szerző nézeteit, és tagadta, hogy Románia többet tehetne a területén élő magyar közösségért.
TONNASZÁMRA HOZZÁK BE A VILÁG SZEMETÉT. Románia lassan a világ szemetesgödrévé alakul – állapítja meg a Jurnalul naţional –, a Természetvédelmi Hatóság a szakminisztérium tudtával futószalagon bocsátja ki az igazolványokat a szemétimportra. 2012-ben 2,3 millió tonna hulladék behozatalát engedélyezték. A számvevőszék jelentése szerint – mely már a tavaly elkészült, csak nem hozták nyilvánosságra – 1990 és 2011 között Romániában 80 millió köbméter fát vágtak ki törvénytelenül, ami ötmilliárd euró veszteséget jelent az országnak. Hatása is megtapasztalható az évről évre ismétlődő árvizekben. A hivatalos jelentések szerint a legnagyobb pusztítást a magántulajdonba került zöld aranyban végezték.
SÚLYOSAN BÜNTETIK AZ ADÓCSALÁST. A néhány héttel ezelőtt életbe lépett 2013/50-es törvény számottevően megszigorította az adócsalásért kiróható büntetéseket. Ugyanakkor több, adócsalásra utaló tettet bűncselekménynek minősített, s a tett súlyosságának arányában növelte a szankciókat. Ha az adócsalással okozott kár értéke nagyobb, mint 100 000 euró, a törvény előírásai szerint öt évvel (két év helyett) nő a minimális és a maximális büntetés; ha pedig a kár meghaladja az 500 000 eurót, a börtönbüntetés hét évre nő (három év helyett). (Capital)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
