Hatálytalanította a Marosvásárhelyi Táblabíróság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát megalapító, tavaly márciusi kormányhatározatot, a döntés nem jogerős. A kormányhatározat alkalmazását már májusban felfüggesztette a bíróság, amíg az egyetem – román többségű – vezetőtestületei által benyújtott, a kar megalapítását kifogásoló kereset ügyében érdemi döntés születik. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a kormánynak fellebbeznie kell.
A MOGYE-n zajló magyar és angol tannyelvű oktatást önálló karba szervező kormányhatározat volt 2012 áprilisában az Ungureanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány egyik témája, amelynek nyomán a jobbközép kormány megbukott, és a Szociál-Liberális Szövetség átvette a hatalmat.
Az Ungureanu-kabinet – amelyben az RMDSZ is részt vett – azután alapított magyar–angol kart a MOGYE-n, hogy az egyetem román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadta az önálló magyar főtanszékek megalakítását, amelyet egyébként az oktatási törvény előírt. A kar megszervezésére – a kormányhatározat bírósági felfüggesztése és a kormányváltás nyomán – már nem került sor. Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora úgy nyilatkozott: várható volt a táblabíróság döntése, amely megerősítette, hogy az egyetemi autonómiát a politika nem kerülheti meg – nyilatkozta
Szeptemberben Victor Ponta miniszterelnök szorgalmazására megállapodást írtak alá a MOGYE magyar és román oktatói a feszült helyzet rendezéséről. Múlt héten Szilágyi Tibor, a MOGYE rektorhelyettese úgy nyilatkozott: csak részben teljesültek az egyezmény kitételei, a magyar tagozat továbbra is oktatóhiánnyal küzd. A MOGYE vezetése szerint csak akkor lehet szó a magyar főtanszékek megszervezéséről, ha az akkreditáláshoz elegendő számú főállású oktatója van a magyar tagozatnak.
Kelemen: politikai nyomásra született döntés
Túlkapásnak tartja az RMDSZ elnöke azt a táblabírósági döntést, amely hatálytalanította a MOGYE magyar és angol nyelvű orvosi és gyógyszerészeti karát megalapító, tavaly márciusi kormányhatározatot. „Egy politikai nyomásra meghozott döntésnek vagyunk a szemtanúi, a kormánynak pedig ilyen körülmények között kötelessége fellebbezni a nem jogerős ítélet ellen” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kifejtette, „az erdélyi magyar nemzeti közösség a kisebbségi jogok betartásának biztosítását várja el a kormánytól, a MOGYE szenátusától pedig egyszerűen azt, hogy alkalmazza a törvény előírásait. Úgy vélem, a Marosvásárhelyi Táblabíróság érezhetően politikai nyomásra hozta meg döntését. A szóban forgó kormányhatározatot a tavaly éppen a törvény betartása érdekében alkottuk meg, hiszen a MOGYE szenátusa nem tartotta be, és nem alkalmazta a tanügyi törvényt. Így normálisnak tartom, hogy a kormány, amelynek az a feladata, hogy a törvények alkalmazását biztosítsa, megalkotott egy kormányhatározatot, amely helyreállította volna a törvényességet. A Romániában élő nemzeti kisebbségek, a magyar nemzeti közösség a kormánytól, a parlamenttől várja el, hogy joga az anyanyelven való tanuláshoz ne csorbuljon. A MOGYE-ra vonatkozó kormányhatározat igazságos volt, a törvényességet állította volna helyre” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a táblabíróság döntése ellen a kormánynak fellebbeznie kell, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy ítélőtábla cenzúrázza a kormány határozatait akkor, amikor azok semmilyen módon nem sértik a törvényt.
