Szórványügyben is kell az összefogás

Az EMNP, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezetei, illetve az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért április 13-án szervezte meg a III. Konferenciát az Erdélyi Szór­ványért, melyen  a Brassó megyei magyar szórvány képviselői a megye magyar oktatási és egyházi stratégiájáról egyeztettek, valamint arról is, hogy kibővítik a honismereti oktatást, és egy egységes Brassó megyei magyar honismereti segédtankönyvet és szöveggyűjteményt állítanak össze. Egy­úttal kérdőívvel próbálják felmérni a Brassó megyei magyar szórvány helyzetét, a kérdőívet 33 olyan településre juttatták el, ahol a magyarok aránya meghaladja az egy százalékot. Ezzel a magyar népességgel, népességmozgással, a magyar oktatással, a magyar egyházakkal és felekezetekkel, a magyar tulajdonban levő vállalkozásokkal, a magyar civil szervezetekkel kapcsolatos információkat próbálják összegyűjteni az elkövetkező két hónapban. A szórványkonferenciáról kiadott közleményében az EMNP szerint „a jelenlevők nagy megdöbbenésére több résztvevő is arról számolt be, hogy az RMDSZ Brassó megyei munkatársai végigtelefonálták a meghívott lelkészeket, tanárokat, és szép szóval vagy fenyegetőzéssel megpróbálták őket rávenni, hogy ne vegyenek részt a konferencián, és arra kérték őket, hogy inkább az RMDSZ által májusban megszervezendő Szór­vány­napra menjenek el, és az általuk megszerkesztendő kérdőívet töltsék ki.” Ennek ellenére a résztvevők és szervezők kijelentették, a Brassó megyei magyar szórvány ügyét pártpolitikák fölötti ügynek tekintik, és amint a helyhatósági választásokon összefogás jött létre Brassó megyében az RMDSZ és a Néppárt között, úgy a szórvány kérdéseit is csupán egy, még szélesebb körű összefogással lehet megoldani.