Nyilatkozatban kérte Kelemen Hunor a belügyminisztérium illetékeseit, hogy állítsák le a székely zászlót kitűző polgármesterek, iskolaigazgatók kihallgatását, és „foglalkozzanak azzal, ami a dolguk”.
Az RMDSZ elnöke nyomatékosította, a székely zászló kitűzése nem ütközik törvénybe, ezért elfogadhatatlan „a székelyföldi intézményvezetők meghurcolása, zaklatása”. Kelemen Hunor felhívta a figyelmet arra, hogy téves az az értelmezés, amely szerint tilos az, amiről a törvény nem rendelkezik. „A közösségi szimbólumok használata nem alkotmányellenes és nem törvényellenes, nem sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit. Ilyen közösségi szimbólumokat szerte Európában láthatunk, amelyek nem tesznek mást, mint erősítik egy-egy helyi közösség identitását. A sokszínűség érték, amely gazdagítja a régiót, és végső soron az egész országot. Közösségi szimbólumainkat használni kívánjuk a továbbiakban is” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, továbbra is bízik abban, hogy ezt a mesterségesen szított konfliktust nem fokozzák, és a közösségek a továbbiakban is használni tudják jelképeiket.
A zászlót Székelyföld szimbólumává nyilvánító Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ugyanakkor úgy véli, nem kell önkormányzati határozat ahhoz, hogy középületre kitűzzék a székely zászlót. Az SZNT Frunda Györgynek, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadójának szerdai nyilatkozatára válaszolva hangsúlyozta: a zászlóval kapcsolatos önkormányzati döntések veszélyeket is hordoznak magukban, hiszen egy önkormányzati határozat félremagyarázása adott lehetőséget arra, hogy Hargita megyében egy feljelentés nyomán rendőrségi vizsgálat induljon a székely zászlót kitűző iskolák igazgatói ellen.
