A névtelenséget kérő tisztségviselő elmondta, hogy a brüsszeli testület jogi szolgálata egyelőre nem végzett a negyedik módosítás értékelésével, ráadásul a magyar törvényhozás napirendjén újabb, a kifogásolt passzusokra vonatkozó módosítási javaslatok szerepelnek, ami tovább késleltetheti az uniós elemzés lezárását.

Erős földrengés volt Iránban
Nyolcas erősségű földrengés rázta meg tegnap Irán Pakisztánnal határos térségét – közölte az amerikai földtani intézet. Az iráni állami televízió szerint legkevesebb negyven halottat követelt a földmozgás, de az iráni hatóságok tartanak attól, hogy akár több százra emelkedhet a halálos áldozatok száma. A Press TV úgy tudja, hogy a gyéren lakott Szisztán-Baludzsisztán tartomány nagy részén megszakadt az áramszolgáltatás és a távközlés. A földrengés epicentrumához közel eső Szaravan állítólag nem szenvedett súlyos károkat. Záhedán városban az emberek az utcára özönlöttek, amikor megmozdult a föld – jelentette a Fars iráni hírügynökség. A földrengés erősségéről különböző hírek érkeztek: az iráni földrengéskutatók szerint a földmozgás 7,5-ös, a potsdami Földrengésközpont szerint 7,6-os erősségű volt.

Szerb–koszovói egyeztetés
Tovább folytatódik Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök uniós közvetítéssel zajló egyeztetése a két ország közötti viszony rendezéséről, a felek szerdán Brüsszelben a kilencedik tárgyalási fordulót tartják. A kormányfőket Catherine Ashton hívta tárgyalásra. Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő tegnapi közleményében kiemelte: együttműködő szellemiséget és a kölcsönös engedményeken alapuló megoldások iránti nyitottságot kér a két politikustól. A Szerbia és az országból 2008-ban kiszakadt Koszovó viszonyának normalizálása az uniós integráció folytatásának előfeltétele mindkét állam számára. Szerbia uniós tagjelölti státussal rendelkezik, Koszovó előtt pedig egyelőre a társulási megállapodás lehetősége áll nyitva. A brüsszeli egyeztetés tavaly ősszel kezdődött. Eredményt az április elején tartott nyolcadik tárgyalási forduló sem hozott. A leginkább vitatott kérdés a Koszovó északi részén többséget alkotó, mintegy 45 ezer fős szerb közösség helyzetének rendezése. Szerbia autonómiát követel az észak-koszovói szerbeknek, és elutasította az unió legutóbbi rendezési javaslatát. Annak érdekében, hogy a folyamat kimozduljon a holtpontról, az EB elhalasztotta a Szerbia csatlakozási felkészüléséről készített jelentésének keddre tervezett bemutatóját.