Miért váltak a magyarok sertéshúsfogyasztó nemzetté? Milyen hatások érték a magyar konyhát az évszázadok során, hogyan alakult olyanná, amilyennek ma ismerjük? Milyen a puszta, s miként alakultak ki jellegzetes étkei? – ezekre a kérdésekre kaphattak választ a Berde Áron Iskola X–XI.-es diákjai, akik végighallgatták Ács Imre, a kecskeméti Széchenyi István Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanárának előadását. Igazi történelmi-gasztronómiai utazás volt számos ínyencséggel fűszerezve.
A gasztrokultúra egyetemes kultúránk része, jó, ha megismerjük, honnan ered, milyen befolyások alakították nemzeti konyhánkat – kezdte előadását Ács Imre. A magyar konyhát négy jelentős befolyás érte, az első a honfoglalás idején: az osztjákoktól vettük át például a babot, az azerbajdzsánoktól tanultunk jaskát főzni (ez a marhahúsleves és a gulyásleves elődje), de onnan ered a szárma (szőlő- vagy káposztalevélbe csavart rizses hús), a marha- vagy kecskehúsból készült ételek. Ács Imre arra is kitért, hogy más népektől eltérően a magyarok nem ették meg a ló húsát, túl erős volt ehhez az állathoz való kötődésük. A második nagy hatás a török uralom idején érte a magyar konyhát. Ekkor vált egyre népszerűbbé a disznó húsa, mivel a törökök azt nem ették, de a marhát, birkát elhajtották, a magyarok rászoktak a sertéstenyésztésre. A törökök hozták be a pulykát, és számos „konyhai” szavunk is tőlük ered. pl. a gyúrás, a tarhonya vagy az ibrik (ebből alakult ki később a kanál), s szintén nekik köszönhető nagyon sok édességünk. A harmadik nagy hatás Mátyás király idejére tehető, amikor olasz felesége, Beatrix egész udvartartását magával hozta, ekkor honosították meg a tésztaféléket, a halételeket, a fügét, gesztenyét, a különböző mártásokat, sajtféléket, s ekkor találkozhattak a magyarok a fagylalt ősével, amelyet hidegnyalatnak hívtak, illetve ekkor kezdték használni az evőeszközöket, elsőként a kést, majd a kanalat, s utoljára alakult ki a villa, amely a kezet mintázta alkartól lefelé. A negyedik nagy hatás a francia, amely Bécsen keresztül érkezett Magyarországra, s vele az új főzési módszerek, a párolás például, ekkor kezdték használni a disznózsír helyett a vajat, majd az olajat, a csőben sütést, meghonosodtak a szószok, mártások (pl. majonéz), a saláták, a különböző bundázási eljárások, az aprósütemények stb. Ács Imre következtetést is megfogalmazott: nyitottnak kell lennünk a változásokra, de csak azokat kell elfogadnunk, beépítenünk, amelyek nem torzítják étkeinket, tradícióinkat nem mozdítják ki az eredeti kerékvágásból.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
