Úgy hiszem, most kell elmesélnem, míg akadnak emberek Erdélyben, kik emlékeznek még, hogy Jékely Zoltán Áprily Lajos fia volt, tüneményes ember és poéta. Személyesen magam sem ismerhettem volna meg – szívszorító versek és hajdani legendák atyját –, ha K. I. barátom nem verbuvál együvé röpke szeánszra, olyan órában, mikor már a betegeskedő költő ejtőzni szokott; de hogy a készülődő álmot és alattomoskodó, szürkülettáji rítust kiverjük egymás szeméből, beállított egy palack tokaji szamorodnival.
Egy órácskára jött, mely időkorlátot órák alatt áthágtuk csöndes csevejjel, melyből kitetszett: túl későn születtem, de valamely régi lelkek vándorlása folytán időztünk már együtt Bohémiában.
Ott felejtkezett bizony, abban a szűk budai társaságban, ahol több mondanivalója volt a bukaresti rádió reggeli műsoráról nálam, az adó-közelben lévőnél. És gazdagabb kolozsvári élményekben, mint én, aki ott töltöttem öt diákévemet. A gyöngébb nem iránti affinitásunk már rokonabb vonásokat mutatott; dévajkodtunk is kimerítően, a poézisben csak Anakreónt emlegetve. Négy hónap múlva meghalt.
Barátom Jegenyekör című agyon-széljegyzetelt verseskönyvemet találta ágya mellett. Reméltem, utódaitól egyszer megtudom, mit üzent a túlvilágra menet. Valószínűleg olyasmit: ne ilyen vadul, fiú! Szelídebben! A költészet nem bárd. Voltak antik formaművészek is! Ő is az volt, ha nem is antik.
Például a gesztussal, mellyel találkozásunkkor átnyújtotta kalapját! Ne szabadkozzam, így ő, peremszalagját nem a haja zsírozta. Egy Duna-hídon találta, egykedvűen fújdogálta felé a szél. Fejére illett, miként kalapok, ha gazdára találnak. Költőtől nem fogadok el tárgyi ajándékot dedikálás nélkül. Ajánlotta, bélésére kis szalagot ragasztván, amolyan belső bokrétául: „A hídon át a kalapommal. J. Z.” Tudta, át kell kelnem a Dunán, hogy hazaérjek.
Azóta Jékely Zoltán kalapja falamon csüng, becsült helyen, bokályok s más ereklyék között. Idehaza pedig versei közül együvé másoltam néhányat.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
