Nagyapám házában rí egy kicsi gyermek,
anyja keziben az orsó pereg.
Rapsonné felől felhő-fejedelmek
döcögnek alá s szénásszekerek.
Parajdon immár se rokonunk, se házunk,
egyetlen sírunk is fűbe veszett,
mégis e falu a hazánk s a házunk,
minden útunk csak ide-ide vezet.
Az a síró gyerek nem az öcsém ott,
az orsó sem nekem suhog-forog,
de enyémek, tudom, a szakadékok
s minden percem örökkévalóságba tántorog.
Mert bennem él a falu apraja-nagyja,
s én a szívem vérével az övék vagyok.
A magnak itt örök a foganatja,
örökkön élnek a kemény magyarok.
1941
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
