Az élelmiszer különösen fontos árucikk lett 2007-ben, s ez nagy kérdőjelet rajzolt az agrárium elé: múló epizód, vagy alapvető fordulat történt? Annál is inkább, mert a gabonafélék üzemanyaggá alakítása kapcsán is egyre több szakvélemény a környezetbarát minősítést megkérdőjelezi.
,,Nincs ára a tejnek" ― hangzott a panaszáradat az európai termelők részéről a közelmúltban, és fel is számoltak számos tehenészetet. Az ősszel azonban már világméretű tejhiányról cikkezett a sajtó, mert Kínában és Indiában, de egész Ázsiában felszökött a kereslet. Magyarországon például a 71 forintos gyenge ár után januártól száz forint fölé emelkedik a nyerstej ára. ,,Ma már 82 forintért veszik át tőlem a tejet literenként a korábbi 71-gyel szemben, de csak azért adom ennyiért, mert év végéig szerződésem van. Januártól 110 forint alatt nem adok egy cseppet sem" ― mondotta december elején egy fiatal agrármérnök, akinek a cége kétszáz tejelő tehenet tart Hódmezővásárelyen.
,,A gabonából készített bioetanol ugyan nem csökkenti az üvegházhatást, de ezt ne nagyon hangoztassuk" ― állítja egyre több szakember, s az egy éve gőzerővel több európai országban beindult bioetanol-gyártás fejlődése megtorpant, a gyártók sorra állították le tervezett beruházásaikat, mivel nincs elég kukorica, ami pedig van, az olyan drága, hogy reménytelenné teszi a gabona energetikai felhasználását.
Ha csak ezt a két alapvető élelmiszert, a gabonát és a tejet nézzük, megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk hagyott évben óriási változás történt az agrártermékek piacán. Már 2007-ben olvashattunk olyan publikációkat, miszerint globális fordulat előtt áll a mezőgazdaság, mert megszűnt a fejlett világ túltermelése. Az Európai Unió adminisztrációját pedig csak kárhoztatni lehet, amiért ezt nem ismerte fel időben, a termelés szinten tartása, egyes termények esetében pedig a csökkentése mellett szállt síkra. Ezzel szemben hosszan tartó keresleti piacra, szinte folyamatos élelmiszerhiányra lehet számítani a következő években, aminek a hátterében a szélsőséges időjárási viszonyok terméscsökkentő hatása, valamint a fejlődő világ embermillióinak növekvő igénye áll. A gabona energetikai felhasználásában érdekelt szakemberek viszont arra figyelmeztettek, hogy korántsem biztos a fordulat, bármikor előállhat a korábbi helyzet, s óriási veszteség érhet bennünket, ha az állam nem támogatja a bioetanol gyártását.
A közép-európai agrárviszonyokra kétségkívül a szélsőséges időjárás nyomta rá bélyegét 2007-ben. Ennek következtében a termés lényegesen kevesebb lett az azelőttinél. Az a haszon pedig, amelyet a növénytermesztők a magas gabonaárral értek el, növelte az állattenyésztők takarmányköltségét, és tovább rontotta pozícióikat. Ha azoknak az elemzőknek lesz igazuk, akik globális fordulatot látnak a fejlemények mögött, megalapozottnak bizonyulhat az az elképzelés, hogy a következő tíz évben jelentősen kell növelni a termelést.
Növekedtek a jövedelmek az agráriumban
Az Eurostat szerint a magyar mezőgazdasági reáljövedelmek ― szemben az országos csökkenéssel ― két százalékkal nőttek 2007-ben (ami kevesebb a 4,7 százalékos uniós átlagnál). A KSH szerint a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak bruttó keresetnövekedése 9,5 százalékos volt az év első tíz hónapjában. (A sonline.hu nyomán)
Kereslet a magyar tejpiacon
A magyar tejpiacon továbbra is fennmarad a keresleti piac, amely az elmúlt év közepén alakult ki — jelentette ki Istvánfalvi Miklós, a Tejterméktanács elnöke az MTI-nek. Közölte: a felvásárlási árak az idei év első három hónapjában várhatóan 90—100 forint között mozognak majd literenként. Átlagosan a tejtermelők 95 forintos literenkénti tejárral számolhatnak, szemben az egy évvel korábbi 67—68 forinttal. A jelentős drágulást a szakember a múlt év közepétől megnövekedett kereslettel, valamint az állattartók költségeinek növekedésével, a megemelkedett takarmányárakkal magyarázta.
Magyarországon tavaly mintegy 1,4 milliárd liter tejet vásároltak fel, szemben a 2006. évi 1,5 milliárddal. Magyarország uniós tejkvótája 1,99 milliárd kilogramm (mintegy 1,95 milliárd liter). A Tejterméktanács úgynevezett kvótalefedettsége 65—66 százalékos, a felvásárolt mennyiség esetében pedig 80 százalék körüli. Belföldön jelenleg egy ember évente mintegy 170 liter tejnek megfelelő tejterméket fogyaszt. Ennek harmada importból származik. Magyarországra éves szinten mintegy 450 millió tonna tejjel egyenértékű tejtermék érkezik, míg Magyarországról mintegy 300—350 millió tonna tejet, illetve tejegyenértékre átszámított készterméket visznek ki.
A terméktanács elnöke szerint a magyar piacon nagy az importnyomás. Ennek következtében a belföldi alapanyagból előállított tej- és tejtermék értékesítése a múlt év első tíz hónapjában 10 százalékkal csökkent.
