Szabó Ilona háromszéki RMDSZ-szenátor kezdeményezésére, az RMDSZ alsó-háromszéki területi és megyeközponti szervezete, valamint a megyei tanfelügyelőség felhívására a megyei könyvtár Gábor Áron Termében összegyűlt alig hatvan-hetven érdeklődő arról tanácskozott, mi a legfontosabb annak érdekében, hogy gyermekeink, fiataljaink magyar nyelven tanulhassanak, és itthon érvényesíthessék tudásukat.
Miután Albert Álmos területi RMDSZ-elnök hangsúlyozta az itthon maradás esélyeinek oktatáshoz is kötött feltételeit, Keresztély Irma röviden ismertette a törvénytervezet újdonságait a jelenleg érvényben lévő jogszabállyal szemben, felsorolta a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa által elfogadott módosító javaslatokat. Miután bemutatkozott Szabó Ilona, a szenátus oktatási és kulturális bizottságának újdonsült tagja, Tóth B. Csaba városi RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egyeztetni kellene a magyar pedagógusszövetséggel, Márton Árpád képviselő hangsúlyozta, hogy a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezettel is összhangba kell hozni a vitatott oktatási törvényt, Sztakics Éva alpolgármester azzal indította el a beszélgetés fonalát, hogy leszögezte, a két legkérdésesebb cikkely a román nyelv és irodalom oktatásáról szóló, valamint az érettségi tárgyakat szabályozó.
E két téma közül az egyik képezte a továbbiakban az érdemi vitát, a javaslatok más területeket is érintettek. Abban mindenki egyetértett, hogy a román nyelv minél jobb elsajátítása érdekében az lenne a leghatásosabb, ha az első osztálytól az érettségiig megkülönböztetett program és tankönyvek szerint tanítanák a román nyelv és irodalmat, de a tanfelügyelőség arra vonatkozó javaslata, miszerint a magyarul tanuló diákok magyar nyelv és irodalomból, a románul tanulók román nyelv és irodalomból érettségizzenek az idegen nyelv, valamint a szaktárgyak mellett, nem váltott ki egységes véleményt.
Voltak, akik szerint a továbbtanulás és az érvényesülés feltétele a román érettségi, mások az ellen emeltek kifogást, hogy a nem román diákoknak eggyel több tantárgyból kell vizsgázniuk, mint román anyanyelvű társaiknak. A jelenlévők — többségében kötelességből megjelenő iskolaigazgatók, köztük olyanok is, akik a tervezett jogszabályt nem nagyon ismerték, valamint néhány igencsak tájékozott egységvezető, illetve pedagógus — sérelmezték, hogy az elemi oktatáshoz kívánják kapcsolni az előkészítő óvodai évet; az új jogszabály szerint elsorvad, illetve jelentéktelenné válik a szakképzés; a törvénytervezet nem kötelezi a vegyes tannyelvű, illetve magyar iskolákban tanító, nem magyar anyanyelvű pedagógusokat arra, hogy elsajátítsák a magyar nyelv, műveltség és hagyomány alapjait; a rászoruló középiskolás diákok állami támogatását nem köti a bentlakási kötelezettséghez; nem teszi lehetővé a többszintes érettségit; nem óvja a kis létszámú falusi V—VIII. osztályok fennmaradását; a diáklétszámhoz kötött alapfinanszírozáson kívüli költségeket nem biztosítja a közszolgálatot végző felekezeti és magániskolák számára; térítésmentesen utalja át a diáktáborokat, -üdülőközpontokat a minisztérium vagyonalapjába; a hivatalos iskolai okiratok mindenikét, még a jegyzőkönyveket is románul is ki kell állítani; nem engedélyezik a kétnyelvű diplomákat.
A javaslattevés nem ért véget a tegnapi beszélgetéssel, az RMDSZ, a tanfelügyelőség és a pedagógusszövetség folytatja a javaslatok gyűjtését, a nyilvános vitákat, de azt mindenki számára hangsúlyozzák: a törvénykezés szempontjából, amihez nem szólunk hozzá, azzal egyetértünk. A középfokú, illetve a felsőfokú oktatás, valamint a pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezet az oktatási minisztérium www.edu.ro című honlapján olvasható és letölthető, a javaslatokat elektronikus postán a szaktárcához, személyesen a megyei tanfelügyelőséghez kell eljuttatni.
