Munkahelytermő falvak

2008. január 9., szerda, Riport

A főkút a turulmadár szobrával

Imaház, kápolna, kolostor

Málnásfürdőn a Semseyné bugyogója néven ismert borvizes ősmedence óta minden a gyógyhatású források körül forgott, s ha az aquapark terve, melyről a minap adtunk hírt, megvalósul, a település életadó szívévé ismét a fürdőzéssel és a borvizekkel kapcsolatos tevékenységek válnak.

Sorozatunk nem kíván elmerülni a hajdani fürdőélet krónikájának felmondásában, azzal lapunk kimerítően foglalkozott az évek során. Itt most inkább arról írnánk, hogy egy teljes értékű fürdőhelynek és településnek az eddig említetteken túl szüksége van még sok mindenre, a Málnásfürdőn az idők folyamán valóban kiépült kereskedelmi hálózat, postahivatal, vasútállomás, iskola, orvosi rendelő stb., mi több, a felekezetek elemi igényei is teljesültek. A kulturális szféra e sajátos munkahelyeket is termő szeletéről lesz szó az alábbiakban egy látogatás kapcsán.

Zűrös fürdőhely

Lapunk olvasói nyilván tudnak róla, hogy a településen is él a helység historikumával hitelesen foglalkozó írástudó. Levelezési rovatunkbeli viszonylag gyakori jelentkezése, figyelemre méltó hozzászólásainak köszönhetően ismerős Zsigmond László neve. A riporternek nem kellett semmilyen tekintetben csalódnia, a 94 éves aggastyán szellemileg teljesen friss, ma is napi több órát tölt íróasztalánál, s lovagias nagyvonalúsággal rögtön felajánlotta helytörténeti dolgozatának egy másolatát felhasználás végett.

(Az alapos, terjedelmes dolgozatra itt hívnók fel a település felvirágoztatásában érdekelt önkormányzat figyelmét, különösen, hogy nyomdakész állapotban van, és kiadásra érett. A szerző nem csupán a település történetének mozzanataira tér ki, hanem, sorra véve a fontosabb épületeket, valóságos családtörténeti nyomozással deríti fel azok historikumát, külön méltatva a település alapításában játszott fontosabb lakosok szerepét, így a Mikó grófokét, Ötvös Pál sepsiszentgyörgyi gyógyszerészét és Bányai János udvarhelyi geológusét. Az összefoglalás egy falufüzetben, még inkább egy népszerűsítésnél többre vállalkozó kötetben kaphatna helyet, mely kiadványokra a várhatóan ismét fellendülő üdülőhelynek különösen nagy szüksége lenne már a közeljövőben.)

Zsigmond László az ötvenes években költözött ide, maga is volt fürdőgondnok, de mindössze egyetlen évig, a megyésítést követő 1971-es esztendőben. Nem fűződnek kellemes emlékei eme időszakhoz, mely végül lemondásával ért véget, mégpedig azért — állítja —, mert nem tartotta megbízhatónak beosztottjai jó részét. Mintsem hogy felelősségre vonják amazok üzelmeiért, melyeket meghiúsítani nem volt képes, inkább Hargita megyébe helyeztette át magát. Nagyobb elégtétele lehetett viszont abban, hogy hozzájárulhatott a település szellemi arculatának alakításához, amikor is nem utolsósorban az ő hozzájárulásával teremtettek katolikus kápolnát Málnásfürdőn.

Témánkba vágó két rövid részletet ismeretünk a dolgozatból az alábbiakban.

A település létrejöttében, népességeltartó képességének kialakulásában a fürdővállalat mellett további nem mezőgazdasági jellegű mesterségek meghonosodása játszott fő szerepet. Ezekről írja egy tömör bekezdésben: a lakosság ,,a fürdővállalat, a kőbánya, a borvizek kereskedelmi feldolgozása, a téglagyár, majd a szeszgyár kiépülésével fokozatosan szaporodott. Ezen ipari, illetve kereskedelmi létesítmények elindítói közül említésre méltó (...) Zuliani Péter, aki létrehozta a kőbányát, melynek munkásai részben Málnásfürdőn telepedtek meg. A későbbiekben az ugyancsak üzleti érdekből idetelepedett Bajkó Sámuel következik, aki megépítette a téglagyárat, mészégető kemencét létesített, s legutóbb tűzifa-kereskedéssel foglalkozott. Az 1930-as években mészárszéket is üzemeltetett." Zulianiról előbb említi, hogy az 1896-os vasútépítés kapcsán nyitott kőbányát a település közelében, hogy a faragott- és zúzottkő-szükségletet kielégítse, s mivel Málnásról nősült, véglegesen itt maradt, szaporítva a Mikóújfaluba, a környék más helyiségeibe honosodott olaszok számát.

Isten házai Málnásfürdőn

A másik részlet a imaházakkal kapcsolatos. A növekvő lélekszámú állandó lakosságra való tekintettel, de a gyógyüdülő vendégei kedvéért is okvetlenül gondoskodni kellett a lelki gondozás lehetőségeiről. A mai lakosság főleg a református és a katolikus felekezethez tartozik, mindkét gyülekezet meghaladja a kétszáz főt.

,,A Kis utcában, a Krausz-féle volt pékség és cukrászda épületében, mely ma a Szinte család tulajdona — írta a szerző 2004-ben —, az 1958. évben református imaházat nyitott Ferencz János málnási tiszteletes. Itt fogadta az Erdélyi Egyházkerület püspökét a kis református filia, akit a római katolikus plébánia nevében én mint gondnok köszöntöttem illő tisztelettel. Málnásfürdő református gondnoka akkor idős Tomsa Sándor volt.

1957. január 8-án Gyulafehérvárra utaztam Ürmösy Miklós gyógyszerésszel, ahol áldott emlékű Márton Áron püspök úr fogadott. Kérésünk: Málnásfürdőn engedélyezze római katolikus filia létesítését a mikóújfalusi plébánia gondozása alatt. A püspök úr áldását adta kérésünkre. Erről utasította Imreh József újfalusi plébánost.

Az első imaházunk a mostani román paplak egyik szobájában volt berendezve, melyet családommal laktam. Innen a Zöldi-féle házba költöztettük. Ezek kényszermegoldások voltak csupán. Van református imaház, kell hogy legyen katolikus templom is! Ezen gondolatomat közöltem Beke Lajos volt kőbá­nyatulajdonos, egyháztanácsos barátommal is, s felkértem, közölje Wutschi Éva tulajdonossal Budapesten, hogy a Rongyos villa melletti, tulajdonát képező épületet, illetve annak nem lakott részét meg akarjuk templomnak vásárolni. Ez 1961. március 21-én történt.

Wutschi Éva — Beke Lajosné unokahúga — június 22-én hazajött, és rá két napra a vásárt is megejtettük 30 000 lejben. Én előlegeztem 15 000 lejt, Sántha Antal plébánosunk 5000 lejt, ki is fizettük.

Az épületet 1969. november 30-án vettem birtokomba, és december 24-én a vendéglői nagyteremből kialakított kis kápolnánkat ünnepélyesen felszenteltük, és átadtuk rendeltetésének.

A terem további részét felparcelláztam, és eladtam a Szent Ferenc-rendnek paplakként, ahova 1971. március 24-én beköltözött Zalánból pater Benedek Fidél ferences tartományi főatya.

Küzdelemes és veszélyes munkáimat a helyi kommunista alapszervezet súlyos »csatavesztésnek« minősítette, és erőteljes támadást indított személyem ellen a templom létrehozása miatt."

A reformátusok imaháza és a katolikusok kápolnája könnyen megtalálható a településen, de egyik sincs szembeszökő helyen. Annál inkább felhívja magára minden, mégoly alkalmi látogató figyelmét viszont az ortodoxok mutatós, élénk színekkel kifestett, kívülről freskókkal díszített kultikus épülete. Málnásfürdőnek román lakosa alig egy tucat van, nyilván, nem számukra készült e cifra és hivalkodó jómódra valló épület. Erről írja a szerző:

,,A kommunista rendszer csak a magyar egyházak elé gördített akadályokat majdminden területen, a görögkeletieknek minden anyagi és erkölcsi segítséget megadott. Élő példája az 1983. augusztus 1-jén hozott törvény, mely minden görögkeleti filiának papot és lakást biztosított. 1984 decemberében meg is érkezett az első és állandó jelleggel működő görögkeleti plébános, akit december 23-án be is iktattak hivatalába. 1983 folyamán a mikóújfalusi görögkeleti plébános a Szalay-féle villában ideiglenesen misézett, mindig egyedül, mert öt-hat hitsorsosa a vasúttól nem látogatta, de azért szigorúan kitartott, és napokon át kereste az eladó megfelelő lakást plébániája megalapításához. 1984-ben ez is sikerült. A Zalánpatakról idehányódott özvegy Blága Pálné lakását értékénél sokkal magasabb áron, 340 000 lejért eladta a szebeni püspökségnek. Az új plébános úr ide átköltöztette az ingóságokat, és megkezdte aktivitását. Az új helyiségbe költöztetett templomot 1987. április 30-án avatták fel, erre Málnás és Mikóújfalu papja is hivatalos volt.

A következő években külföldi segélyekből, valóságos kolostori freskókkal és aranydíszes oltárköri díszítésekkel teljes templomot varázsoltak, kibővítették, külsőleg is impozánssá tették. Országhíres zarándokhellyé fejlesztette a plébános ezt a templomot, ahova sikeres miséire messzi távolból jönnek gyógyulást, vigasztalást, szerencsét keresők."

Nos, a kis kolostor a helység főkútjával szemben a település közepén áll, s festett falaival valóban szembeszökő épület. Ma is, amikor a fürdőturizmus pedig teljesen szünetel, nagy forgalmat bonyolít le, más megyei rendszámot viselő személyautók állnak meg előtte egy-két órára, másként ide eljutni legfeljebb személyvonattal lehet. A falakon a nemzeti história és a kereszténység szentjei egyedi módon összefonódva sorakoznak egymás mellett, a legfelső sor például Traianus császárral és Deceballal kezdődik, szentek mellett megtalálható itt Horia is. Az épület, a faragott kapu, minden vadonatúj, s a lehető legjobb állapotban. A zarándokok dolguk végeztével legfeljebb borvizet vesznek magukhoz, és sietve elhagyják a települést. Zárkó­zottságuk bizonyára útjuk, lelki gondjuk természetéből fakad, de tükröződik benne annak tudata is, hogy az itteni lakosság más hitű és más nyelvű. Lerí róluk, nem vennék zokon, ha a lelki orvosságért nem kellene ennyit utazniuk, ráadásul teljesen idegen közegbe kirándulniuk.

Az egyszemélyes kolostor nyilvánvalóan beilleszkedik abba a szervezeti terjeszkedésbe, mely az ortodox egyháznak évszázada megfigyelhető törekvése a vidéken. E stratégiával függ össze, hogy akárcsak a megyeszékhelyen, itt is az egyház amolyan lelki tanácsadásban, reményt nyújtásban jeleskedő, kiemelten népszerűsített központot tart fenn, az itteni lelkiatyához messziről, harmadik-negyedik megyékből irányítva a zarándokok valóságos tömegét. A közelben a kilencvenes években épült még hasonló létesítmény, a márkosfalvi apácakolostor abban azonban mindenképpen különbözik a málnásfürdőitől, hogy az nem a nyelvhatáron innen, hanem azon túl, románlakta övezetben található. Ami az ortodox istenházát illeti, annak fenntartása a településen a fürdőturizmus várható fellendülése miatt is indokoltnak tűnhet, viszont zarándokhelyet alapítani egy felekezetileg másnemű és másneműségében homogén környezetben, már egészen más megítélés alá kell hogy essék.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1790
szavazógép
2008-01-09: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Kamatot emelt a jegybank
Január 7-én a Román Nemzeti Bank megtette a lépést, melyet már tavaly év végén esedékesnek tartottak: 0,50 százalékponttal emelte az irányadó kamatlábat, mely így nyolc százalékra nőtt. Több elemző ezt kevésnek tartja, s februárban hasonló mértékű növelést lát szükségesnek ahhoz, hogy kivédjék az inflációs nyomást, és igazodjanak a gazdasági mutatók alakulása által diktált helyzethez.
2008-01-09: Magazin - x:

Kétszáz éves múlt a Magyar füvészkönyv

Diószegi Sámuel botanikus és Fazekas Mihály, a Ludas Matyi későbbi szerzője alkotta meg 1807-ben a Magyar füvészkönyvet, amely nemcsak korszerűen rendszerezte, hanem magyarított nevekkel is ellátta a Magyarországon ismert fákat, füveket és virágokat. A természettudomány és az irodalom szerencsés találkozását bizonyára elősegítette a tudományos munka két szerzőjének rokonsága is.