Szá­mukra csupán egy kis színes show-műsorra kínálkozó alkalom, protokolláris esemény, az RMDSZ ellenben akkor és ott úgy értelmezte, hogy a kongresszusra bekukkantó két pártvezér jelenlétével azt kívánja sugallni: a román közéletben, parlamentben megkerülhetetlennek tartják őket, adnak, mi több, számítanak véleményükre. Pon­táról tudjuk, azért tartja talonban a magyarokat, ha esetleg borulna a koalíció szekere, önzetlen, megbízható támogatóra találjon. Ám Antonescuékat sem ejtették fejükre, nem hagyják a koncot, maradnak a húsosfazék mellett.
A múlt hét eseményei, ha kell, újólag is bizonyították a szövetség csúcsvezetőinek: a kétharmados többség kitűnően működik, és olyannyira magas lovon ülnek, hogy még a látszat kedvéért sem fárasztják magukat a harmatgyenge, széthúzó, ráadásul számbelileg is folyamatosan kopó ellenzék véleményének meghallgatásával.
Borbély Lászlónál a referendumtörvény ütötte ki a biztosítékot, s nem ok nélkül. A szoclibeknek olyannyira sürgős volt a módosítás, hogy fütyültek a házszabályra, az ellenzék, köztük az RMDSZ javaslataira, s a maguk érdeke és haszna szerint változtattak a törvényen.
Újra bebizonyosodott, Pontáék semmit sem bíznak a véletlenre, és mert minden bizonnyal kétségük támad, hogy a módosított alkotmányt szentesítő népszavazáson összejön-e az ötvenszázalékos jelenlét, gondoltak egy merészet és nagyot, s 30 százalékra csökkentették az érvényességi határt. Az RMDSZ-nek súlyos fenntartásai vannak már a módosítás alkotmányosságával kapcsolatban is, ezért nyomban bejelentették, az alkotmánybírósághoz fordulnak, bízva abban, hogy ez a testület visszautasítja a jogszabályt, így az visszakerül a parlamentbe.
Az illúzió, miszerint az RMDSZ kicsi, de erős, mint a bors, foszladozni látszik. Kiderült, még a véleményükre sem kíváncsiak, ez meg azt is jelenti, a jelenlegi kormány az égadta világon semmit sem ad a területén élő több mint egymillió-kétszázezer magyar polgár véleményére, s olyan szereplőnek tekint bennünket, mely elcsúfítja az egységes román nemzetállam orcáját. Ezért legyintettek az RMDSZ ama javaslatára is, hogy a nemzetállam kifejezést töröljék az alkotmányból, s ezért nem lelkesednek a szövetség másik javaslatáért sem, miszerint ismerjék el a kisebbségeket – köztük a magyarságot – államalkotó tényezőként. Ezek után jogos aggodalommal követjük, milyen sikerrel járnak majd az ország területi átszervezésével kapcsolatos törvénytervezet megváltoztatásában vagy a magyarnak mint regionális nyelvnek az elfogadtatásában.
Nekünk, halandóknak üzenik, ne kiabáljunk, utcára ne vonulgassunk, ők majd tárgyalnak. Reménykedni meg nem is oly fáradságos.