Magyarország: Knapp–Feldmann, Siegl–Kertész II., Kertész III., Blum–Weisz, Urik, Schaffer, Schlosser, Szabó P. Ausztria: Kraupar–Popovich, Dittrich–Prohaska, Brandstätter, Kerr-Ko­nus–Beck, Heinzl, Studnicka, Bauer, Schmid. Gólszerzők: Heinzl (9. p), Urik (13. p), Schaffer (16. és 62. p), Schlosser (40. és 45. p), Weisz (41. p), Bauer (76. p). * Negyvenhatodik születésnapját ünnepli ma a Budapesten született Darnyi Tamás úszó, aki pályafutása alatt szerzett négy olimpiai (Szöul – 200 és 400 m vegyes, Barcelona – 200 és 400 m vegyes), négy világbajnoki (1986, Madrid – 200 és 400 m vegyes; 1991, Perth – 200 és 400 m vegyes), nyolc Európa-bajnoki aranyérmet (1985, Szófia – 200 és 400 m vegyes; 1989, Bonn – 200 m pillangó, 200 és 400 m vegyes; 1993, Sheffield –400 m vegyes), az 1982-es innsbrucki ifjúsági Európa-bajnokságon öt érmet nyert – három aranyat (200 m pillangó, 200 és 400 m vegyes), egy ezüstöt (200 m hát) és egy bronzot (100 m pillangó). A magyar bajnokságokon 59 bajnoki címet nyert. Túl az érmeken sokszoros olimpiai és világcsúcstartó. Mi tagadás, nem sokan dicsekedhetnek hasonló sikersorozattal.
Június 4. 1930-ban e napon kezdődött Budapesten az V. ökölvívó Európa-bajnokság, melyen öt érmet szereztek a magyar ökölvívók. Aranyérmesek: Énekes István (légsúly), Széles János (harmatsúly), Szabó Gyula (pehelysúly), ezüstérmesek: Szobolevszky Sándor (könnyűsúly), Szigeti Lajos (középsúly). * 1931. június 4-én ért véget Bécsben a IX. vívó Európa-bajnokság. A magyar kardvívók százszázalékos sikert arattak: egyéniben 1. Piller György (Magyar­ország), 2. Kabos Endre (Magyarország), 3. Petschauer Attila (Ma­gyarország)… 5. Gerevich Aladár (Magyar­ország), csapatban 1. Magyarország (Ge­revich Aladár, Glykais Gyula, Gombos Sán­dor, Kabos Endre, Petschauer Attila, Piller György), a további magyar érmesek: női tőr, egyéni: …2. Bogáthy-Bogen Erna, férfi tőrcsapat: 2. Magyarország (Hajdú János, Hatz Ottó, Kálniczky Gusztáv, Piller György, Rády József, Tóth Péter). * 1938. június 4-én kezdődött Franciaországban a III. labdarúgó-világbajnokság, mely tizenhat nappal később az alábbi eredménnyel zárult: 1. Olaszország, 2. Magyarország, 3. Brazília. A döntő: Olaszország–Magyarország 4–2 (3–1). Párizs, Colombes-stadion, 65 000 néző. Vezette: Capdeville (francia). Olaszország: Olivieri–Foni, Rava–Serantoni, Andreolo, Locatelli–Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. Magyarország: Szabó–Polgár, Bíró–Szalay, Szűcs, Lázár–Sas, Vincze, Sárosi, Zsengellér, Titkos. Góllövők: Colaussi (6. p), Titkos (8. p), Piola (17. p), Colaussi (35. p), Sárosi (70. p), Piola (82. p). A világbajnokságon részt vett teljes magyar keret: Balogh István, Biró Sándor, Háda József, Kohut Vilmos, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi György, Sas Ferenc, Szabó Antal, Szalay Antal, Szűcs György, Titkos Pál, Toldi Géza, Turay József, Vincze Jenő, Zsengellér Gyula. Szövetségi kapitány: Dietz Károly. * Hatvan­kilenc évvel ezelőtt született Csíksze­redában Basa János jégkorongozó, aki tagja volt a grenoble-i téli olimpián részt román válogatottnak, az együttes a 12. helyen zárt.
1921. június 5., Budapest, Hungária út, 30 000 néző előtt: Magyarország–Német­ország 3–0 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Retschury (osztrák). Magyar­ország: Plattkó–Fogl II., Mándi–Kertész II., Guttmann, Blum–Braun, Molnár, Orth (Gen­csy, 28. p), Schlosser, Tóth. Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Németország: Stuhlfauth–G. Schneider, H. Müller–Marahn, Tewes, Schümmelfelder–Höger, Schnürle, Jäger, Grö­ner, A. Kress. Gólszerzők: Schlosser (10. p), Guttmann (29. p), Braun (47. p). * E napon kezdődött 1968-ban a III. labdarúgó Európa-bajnokság, melyen a bajnoki címet a rendező olaszok szerezték meg a jugoszlávok és az angolok előtt. A magyarok a negyeddöntőben búcsúztak, miután 2–0-ra kikaptak a szovjetektől, akik aztán a bronzmérkőzésen 2–0-ra veszítettek az angolokkal szemben. * Negyvenöt éve született Dala Tamás vízilabdázó, az Atlantában negyedik helyen végzett magyar vízilabda-válogatott tagja. * Ma nyolcvankét éves Juhász István ökölvívó, a helsinki olimpia (1952) ötödik helyezettje (könnyűsúly).
1948. június 6. Budapest, Megyeri út, 45 000 néző előtt: Magyarország–Románia 9–0 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Mlinarics (jugoszláv). Magyar­ország: Henni (Károlyi, 26. p)–Rudas, Kispéter, Kónya–Bozsik, Zakariás–Egresi, Kocsis, Mészáros, Puskás, Tóth III. Szö­vetségi kapitány: Gallowich Tibor. Románia: Márky–Ritter, Páll, Farmati–Bakucz I., Pe­rényi (azaz Pecsovszky)–Incze II., Marian, Bonyhádi, Mercea (Bartha, 46. p), Du­mitrescu III. Góllövők: Mészáros (30., 46. p), Egresi (43., 60., 71. p), Puskás (57. és 87. p), Kocsis (66. és 84. p). * 1960. június 6-án 1,85 m-es teljesítménnyel magasugró-világcsúcsot döntött Temesvár szülötte, Balázs Jolán. Ez volt sorrendben a kilencedik magasugró-világcsúcsa. * 1961. június 6-án kezdődött Jokohamában a VII. kötöttfogá­sú birkózó-világbajnokság. A könnyűsúlyú Polyák Imre ezüstérmet szerzett, a váltósúlyú jugoszláviai Horváth István (szerbül Steven) szintén ezüstéremért léphetett a dobogóra, a félnehézsúlyú Gurics György aranyérmet nyert, a nehézsúlyú Kozma Ist­ván pedig bronzérmet. * Maradjunk még a birkózásnál, hiszen 1965. június 6-án a finnországi Tamperében kezdődött a X. kötöttfogású-világbajnokság. A magyarok eredményei: Alker Imre (lepkesúly) 6., Varga János (légsúly) 7., Gutman József (pehelysúly) 6., Horváth István (könnyűsúly, jugoszláviai) ezüstérmes, Rizmayer Antal (váltósúly) 7., Kiss Ferenc (félnehézsúly) ezüstérmes, Koz­ma István (nehézsúly) ezüstérmes. * 1965. június 6-án kezdődött Hamburgban a III. sakk Európa-bajnokság. A végeredmény: 1. Szovjetunió 66 p., 2. Jugoszlávia 57 p., 3. Magyarország – Portisch Lajos, Szabó László, Bilek István, Lengyel Levente, Barcza Gedeon, Forintos Győző, Honfi Károly, Dely Péter, Flesh János, Kluger Gyula, Pogáts József, Navarovszky László – 57 pont. * Negyvenhét évvel ezelőtt született Hódos László, aki az albertville-i téli olimpiai játékok négyes bobjainak versenyén a 20. helyen zárt a román négyessel. * Ma hatvanhat éves Texe István csíkszeredai jégkorongozó, a grenoble-i játékokon 12. helyen zárt román válogatott tagja. * Ma hatvanöt éve született Rothermel Ádám volt labdarúgókapus, az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet nyert magyar válogatott cerberusa.
1958. június 7-én harmadik világcsúcsát állította fel Balázs Jolán magasugrásban. 1,78 méteres eredményével a kínai Csen Fen-jun 1,77 m-es világrekordját adta át a múltnak. * 1955. június 7-én kezdődött Budapesten a férfiak IX. kosárlabda Európa-bajnoksága, melyen a magyar válogatott ragyogó sikert könyvelt el: Csehszlovákia és a Szovjetunió előtt Európa-bajnoki címet nyert, a döntőben 82:68 arányban győzte le Csehszlovákia válogatottját. A magyar bajnokcsapat: Bánhegyi László, Bencze János, Bogár Pál, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Dallos János, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Simon János, Tóth László, Zsiros Tibor. * 1965. június 7-én kezdődött Szófiában a XXV. súlyemelő Európa-bajnokság. A magyarok mérlege: egy arany- és egy ezüstérem. Aranyérmet nyert a nehézsúlyú Ecser Károly (505 kg), ezüstérmes lett Földi Imre (légsúly, 347,5 kg). Földi súlycsoportjában Nagy Róbert a 4., a könnyűsúlyú Bagócs János az 5., a váltósúlyú Huszka Mihály az 5., a középsúlyú Tóth Géza a 4. helyen zárt. * Negyvenöt éve született Lakatos Pál, a barcelonai olimpia hatodik helyezett ökölvívója (48 kg). * Ma hetvenkilenc éves Zádor Ervin, Melbourne (1956) aranyérmes magyar vízilabdázója. * 1932. június 7-én született Budapesten Szentgáli Lajos atléta, a helsinki olimpia résztvevője (4x400 m váltó, helyezetlen a staféta), a bukaresti Világifjúsági Találkozó 5. helyezettje 400 méteren, az 1954-es berni Európa-bajnokság nyertese 800 méteres síkfutásban. Részt vett a melbourne-i játékokon is, de sajnos helyezetlenül zárt a 800 méteres síkfutásban. Az 1958-as stockhomi Európa-bajnokságon az 5. helyen érkezett célba a 800 m döntőjében.
1958. június 8. Svédország, a VI. lab­darúgó-világbajnokság nyitánya. Végered­ménye: 1. Brazília, 2. Svédország, 3. Fran­ciaország... 9–16. Magyarország. * 1969. június 8-án ért véget Bukarestben a XXI. ökölvívó Európa-bajnokság. Gedó György (papírsúly) és Orbán László (pehelysúly) aranyérmet szerzett, a román színekben indult Kovács János (nagyváltósúly) bronzérmet vehetett át. * Ötven éve hunyt el Er­dély első olimpiai érmese, a kolozsvári Somodi István, aki 1908-ban mint magyar válogatott atléta ezüstérmet szerzett magasugrásban. * Ma hatvanhét éves Bakó Pál öttusázó, a müncheni olimpia (1972) ezüstérmese (csapatban). * Száztizedik születésnapját ünnepelné ma a Kassán született Koscak József, aki az 1928-as amszterdami olimpián az 5000 méteres síkfutásban rajtolt. Nem nyert érmet.
Június 9. E napon kezdődött 1933-ban Budapesten a X. vívó Európa-bajnokság. Szép magyar sikert hozott. Aranyérmet nyert Kabos Endre kard egyéniben, a kardcsapat – Gerevich Aladár, Jekelfalussy-Piller György, Kabos Endre, Kovács Pál, Maszlay Lajos, Rajcsányi László, Zirczy-Gfelner Antal –, a női tőrcsapat – Bogáthy Erna, Dany Margit, Elek Ilona, Elek Margit –, ezüstérmet Bogáthy Erna (női tőr egyéni), a férfi tőrcsapat: Gőzsy Sándor, Hajdú János, Hatz József, Hátszeghy-Hatz Ottó, Maszlay lajos, Meszlényi Egon. * 1970. július 9-én kezdődött Berlinben a XIV. szabadfogású birkózó Európa-bajnokság. A magyar birkózók eredményei: Laták Attila (48 kg) bronzérem, Erdős Márton (52 kg) 6., Klinga László (57 kg) 5., Rusznyák József (68 kg) ezüstérem, Bajkó Károly (90 kg) ezüstérem, Csatári József (100 kg) 4., Botond Lajos (nehézsúly) 5. * 1968. június 9-én született Marosvásárhelyen Nemes Olga – becenevén Cica – asztaliteniszező. Többszörös országos bajnokként hagyta el Romániát, és telepedett át Németországba. Új hazájában aratta nemzetközi sikereit: 1986-ban két Európa-bajnoki bronzérmet szerzett (csapatban és vegyes párosban). 1988-ban részt vett a szöuli olimpián. 1989-ben a Top 12 győztese, 1990-ben Európa-bajnoki bronzérmes vegyes párosban. 1992-ben részt vett a barcelonai olimpián, 1994-ben a csapatversenyen Európa-bajnoki ezüstérmes lett, két évvel később csapatban Európa-bajnokságot nyert. Következett Atlanta (1996), 1997-ben világbajnoki bronzérmet szerzett (csapatban), és Európa-bajnoki aranyérmet szintén csapatversenyen. 1998-ban a Külhoni Magyar Sportcsillagok első világtalálkozóján átvehette a Magyarok Világszövetségének díját, és meghallgathatta, mint sokszoros német bajnok, a magyar himnuszt.