A növényvédelmet sokan hajlamosak úgy leegyszerűsíteni, hogy az a károsító felismerésével kezdődik, a megfelelő szer kiválasztásával folytatódik, és a kezeléssel befejeződik. Ez a recept gyakran nem nyújt elegendő biztosítékot az eredményes védelemhez.
Hogy ez az egyszerű séma a termelők fejében mégis mennyire így rögzül, azzal nap mint nap találkozhatunk. A leggyakoribb kérdés a termelő részéről egy számára új károsító fellépésekor: mi a legjobb „szer” ellene? És milyen gyakran kell vele permetezni, de a legritkább esetben kérdez rá arra, hogy milyen permetezőgéppel, mekkora lémennyiséggel és milyen más vegyszerrel együtt ajánlatos vagy lehetséges kijuttatása.
Szinte minden permetezéskor felmerül az a kérdés is: „keverhetem-e X szert Y-nal esetleg Q-t tehetek-e még mellé, és tapadásfokozó vagy nedvesítő kell-e vajon?”
E témakörben viszonylag kevés írásbeli útmutató jelenik meg, és ennek következménye a sokszor tapasztalt tanácstalanság és hibás, hatástalan vagy károkat okozó permetezés.
Többkomponensű permetlé készítése
A permetlé elkészítése több komponensből egyszerű feladat, mégis érdemes az ezzel kapcsolatos szabályokat áttekinteni.
– Csak akkor készítsünk tankkeveréket, ha az elkerülhetetlen (ha van gyári kombináció, azt használjuk).
– Olvassuk el a használati utasítás technológiai és keverési ajánlásait.
– A gyomirtó szerrel rovar- és gombaölő szert ne keverjünk.
– Az olajos szereket és a bordói levet mással ne keverjük.
– Lágy vizet használjunk.
– A víz hőmérséklete közelítse a permetezendő növény hőmérsékletét.
– Mindig mérjük ki a szükséges szermennyiséget (dózisszámítás!).
– Végezzünk keverési próbát.
– Az elkészült permetlevet minél előbb használjuk el (még aznap).
– Élelmiszeres göngyölegben soha, még átmenetileg se tartsunk növényvédő szert vagy permetszert.
Ehhez hasonlóan foglalható össze a kombinált permetlevek elkészítésének menete is.
– A por alakú szerből mindig készítsünk törzsoldatot.
– A szükséges vízmennyiség kétharmadát öntsük a permetlétartályba.
– Öntsük a törzsoldatot a tartályba.
– A többi szert keverjük el a tartályban (a helyes sorrend: folyékony szer + mikrogranulátum + levéltrágya + nedvesítőszer).
– Öntsük fel a teljes lémennyiségig a tartályt, és biztosítsuk a permetlé állandó keveredését.
– A munka- és élelmezés-egészségügyi előírásokat tartsuk be.
A hozzávalók adagolása
Gyakori és nehezen kezelhető a gazdálkodók számára a dózis megállapításának kérdése akkor, ha a gomba- és rovarölőszer adagját hektárra kivetítve adják meg (a gyomirtókét mindig területegységre kell), és a termelő ehhez képest kis területen (házikertben vagy hajtatóházban) használja, és kijuttatáskor ráadásul irányítottan permetez (szórópisztollyal vagy háti géppel).
A jó megoldás az lenne, ha azoknál a szereknél, amelyek ilyen felhasználásra is alkalmasak, a használati utasításban minden esetben mindkét (tehát a százalékos és területegységre vonatkozó) adagolás is szerepelne, a használandó lémennyiséggel és kijuttatási javaslattal együtt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a megkívánt mértékű fedettséget biztosító lémennyiség erősen függ a növényállomány lombfelületének nagyságától (hajtatás, kordonos uborka stb.)
A gomba-, rovarölő szereknél, ha a szántóföldi viszonyokra vonatkozó kg, illetve liter/hektár dózist és a javasolt lémennyiséget is megadják, akkor ebből házikertben, hajtatásban kell a százalékos koncentrációt visszaszámolni, és erre a koncentrációra beállított permetlével kell kezelni, a lombfelület nagyságához igazított lémenyiséggel –kétszeres levélfelületihez dupla lémenyiség, és így ehhez dupla vegyszer. Ez persze nem vonatkozik a hideg- és melegködképző berendezésekre.
A szerek keverhetősége
A fellelhető keverhetőségi táblázatok csak esetleges értékűek a használatban lévő szerek, lombtrágyák stb. nagy számából kifolyólag. Így az a legbiztosabb, ha a keverési próbát magunk végezzük el azokkal a szerekkel, amelyeket egy menetben szeretnénk kijuttatni.
Egy átlátszó edényben készítsünk a por alakú szerből, a folyékony szerből, a lombtrágyából, egyéb adalékból olyan koncentrációjú oldatot, amilyennel permetezni szeretnénk. Hagyjuk egy órát állni, és vizsgáljuk meg, látható-e csapadékképződés, túrószerű kiválás, rétegződés vagy ülepedés. Ha e fenti változások nem figyelhetőek meg, akkor a kiválasztott szerek egy menetben kijuttathatóak.
A keverési próba egyes növényvédő szerek fizikai összeférhetőségéről nyújt csak tájékoztatást, de semmit nem mond a keverék biológiai együtthatásáról. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szerek együtt kijuttatva leggyakrabban egymástól függetlenül kifejtik hatásukat a megcélzott károsítóra, de gátolhatják is egymást.
A törzsoldatkészítés nem szükséges mindegyik formulációnál, ugyanis a por alakúak (WP, W, SP jelzésűek) kivételével a szerek közvetlenül a permetlétartályban is maradéktalanul feloldhatók.
Több szer együttes kijuttatásánál az egyes bekevert szerekre vonatkozó munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idők közül a leghosszabb megszabott időtartam az irányadó.
A szükséges védőfelszerelésre hasonló a szabály: az előírtak közül mindig a legnagyobb védelmet nyújtó védőfelszerelés használandó.
(Forrás: www.terradei.org)
