Együtt emlékezett Trianon fájó pillanatára a Diákdombon a baróti RMDSZ, az EMNP és a Székely Nemzeti Tanács. Egyként mondták ki: szüntelen harcot vívunk ma is azért, hogy megmaradjunk e tájon. Ahhoz, hogy a következő nemzedéknek jövője legyen, Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A megemlékezés szimbolikus pillanatban kezdődött: a békediktátum aláírásának pillanatában szólaltak meg a katolikus és református templom harangjai, majd Horthy Miklós kormányzó visszaemlékezéséből származó üzenet hangzott el.
Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László üdvözölte, hogy a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította: szükség van arra, hogy közösen lépjünk fel jogaink védelmében, mert sokan vannak, akik úgy gondolják, Románia nemzetállam, s a magyarnak, cigánynak és szásznak nem jár az, ami igenis, megilleti. Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti elnöke, Szép Béla szerint a székelység beolvasztási kísérlete ma sem ért véget, csak éppen a hatalom gazdaságfejlesztési köntösbe burkoltan akarja végrehajtani. Hogy ez megakadályozható legyen – hangsúlyozta Szép –, politikai szereplőinknek minél hamarabb nemzeti minimumot kell elfogadniuk, s közösen kell fellépniük. Az SZNT Bardoc-miklósvárszéki elnöke, Szabó Miklós úgy fogalmazott, hogy az elmúlt kilencvenhárom esztendő gyalázatát csak Székelyföld területi autonómiája révén lehet kárpótolni. Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András a Székely Hadosztályt állította a ma nemzedéke elé példaképpen: hozzájuk hasonlóan összetartóan a végsőkig ki kell tartanunk, s mindent el kell követnünk, hogy nemzetünk e tájon megmaradjon. A történelmi egyházak képviselői közül elsőként Tóth József plébános szólalt fel. Társadalmunk egyre öregszik, kevesebb gyermeket vállalunk, s ifjaink külföldön keresik a boldogulást, az itthon maradottaknak pedig el kell tűrniük, hogy másodrendű polgárokként bánnak velük – figyelmeztetett. Kiss Alpár unitárius lelkész a 28. Zsoltárból idézett, a kilenc évtizede minden magyarnak szívében élő gyászról szólt. Mint mondotta, ahhoz, hogy a gyász helyét a remény vegye át, az összetartozás érzését kell erősítenünk, s közösen cselekednünk nemzetünk érdekében. Krizbai Imre református lelkipásztor imájában arra kérte a Jóistent, adjon békességet és szabadságot nemzetünknek.
Megkoszorúzták a katolikus templom falán elhelyezett első és második világháborús hősök emlékművét, a református templomnál pedig a Székely Hadosztály emléktáblájánál hajtottak fejet. Az eseményen fellépett a református egyház Zathureczky Gyula Kórusa, a Csala kürtje fúvószenekar, Máthé Melinda énekét gitáron kísérte Szőcs Tamás, Farkas Boglárka pedig szavalt.
