Már a mostani első fordulóban eldőlt, hogy Haszan Rohani lesz a leköszönő Mahmúd Ahmadinezsáf iráni elnök utódja, a mérsékelt konzervatívnak tartott, a reformista oldal által is támogatott jelölt ugyanis szűken, de 50 százalék felett végzett. A hivatalos adatok szerint a választásra jogosult 50 millió iráninak végül a 72,2 százaléka elment szavazni pénteken, vagyis a reformisták nem távolmaradásukkal tüntettek, és az érvénytelen szavazatok száma is elenyésző volt. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője augusztus 3-án ratifikálja az eredményt, mielőtt az új elnök letenné az esküjét a parlament előtt. Ez is jelzi, hogy az elnök mindenben alárendelt a legfőbb vezetőnek. Hamenei nyilvánosan nem állt ki egyik jelölt mellett sem, a szelektáláson átengedett mindegyik indulót megfelelőnek nevezte a posztra. Habár a reformisták teljes mellszélességgel támogatták, de a 64 éves Rohani is csak óvatos reformernek, kevésbé keményvonalasnak tekinthető, mint riválisai. Ugyanakkor a mezőny egyetlen turbános, vagyis vallási vezetéshez tartozó tagjaként ő is több fontos posztot betöltött már Ali Hamenei ajatollah alatt, korábban volt például nukleárisügyi főtárgyaló is.
Rohani kampánygyűlésein hatalmas tömeg gyűlt össze. A 64 éves politikus azt ígérte, hogy visszaállítja a „nemzet méltóságát”, és reformokról, a politikai foglyok szabadon engedéséről is beszélt. A mérsékelt konzervatív jelölt Irán nemzetközi elszigeteltségének megszüntetését ígérte a kampányban. Kísérletet tenne arra is, hogy helyreállítsa a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, amelyek a teheráni amerikai nagykövetség 1979-es elfoglalása után szakadtak meg. Több elemző ideális jelöltnek nevezte, hogy valamilyen új irányvonalnak az élére álljon.
Feltehetően Nyugaton is Rohani megválasztásának örülnek a legjobban, de Iránban minden jelölt a rendszer keretein belül értelmezhető reformernek vagy konzervatívnak. A második ciklusa alatt Hamenei kegyeiből kieső Ahmadinezsádhoz közeli politikusok mellett pedig a keményvonalas reformerek indulását is megakadályozta a Hamenei és a parlament által kinevezett, tizenkét tagú Őrök Tanácsa.
Az új elnök nehéz helyzetben, szankciók mellett lép hivatalba, de a valódi hatalmat nem ő, hanem a vallási vezetés és Hamenei gyakorolja. A BBC-nek korábban nyilatkozó teherániak Rohanitól sem feltétlenül várnak drasztikus változásokat, de azt igen, hogy segít az ország nehéz gazdasági helyzetén. A választók a következő elnöktől emellett az ország elleni szankciók enyhítését is remélik. Az Egyesült Államok és a nyugati országok szankcióit maga után vonó atom­programhoz Ro­hani is ragaszkodik, de ez alatt Iránban hivatalosan csak civil nuk­leáris fejlődést értenek. Rohani a többi jelölttől eltérően ugyanakkor arról is beszélt, hogy a tech­nológiai haladás nem mehet a nép jólétének rovására. A jelöltek többségéhez hasonlóan jelezte, hogy segít beindítani a gazdaságot, enyhíteni az inflációt, és munkahelyeket teremtene. Az új elnök Ahma­di­nezsá­dot keményen ostorozta a kampányban, szerinte a leköszönő államfő figyelmetlen, megalapozatlan megjegyzései miatt is kell súlyos árat fizetnie az országnak.
A vitatott atomprogram miatt évek óta egyre súlyosabb szankciókkal sújtják az országot, ahol második egymást követő évben csökken a nemzeti össztermék, a Nem­zetközi Valu­taalap szerint 2013-ban 1,3 százalékkal. Az infláció 18 éve nem volt ilyen magas: hivatalosan 32,3 százalék, de független szakértők szerint valójában akár 40 százaléknál is több lehet. A riál értéke kevesebb, mint felére esett vissza egy év alatt, az alapvető élelmiszerek több mint tízszer kerülnek többe, mint néhány éve. (index.hu)