Az erdélyi és a székelyföldi magyarságot is érintő európai polgári kezdeményezések sorsa került előtérbe tegnap. A Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte: iktatta már az Európai Bizottság a szervezet dokumentumát, amely nemzeti és kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szól. Az RMDSZ őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló tervezetét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dél-tiroli kongresszusán véglegesítik és mutatják be a héten. Közben azonban az Európai Bizottság polgárokkal folytatott kommunikációért felelős részlege válaszolt az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megkeresésére, és ebben leszögezte: az Európai Uniónak nincs hatásköre kisebbségi ügyekben.
Az EB nem kíván beleszólni
Az EMNP és az EMNT az európai polgári kezdeményezés eszközével próbálja az őshonos kisebbségek védelméről szóló jogszabály elfogadására sarkallni az uniót. „A kisebbségekhez tartozó egyének védelme fontos az Európai Bizottság számára. (...) Bár az Alapjogi Charta tiltja a valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek ügyében, és különösképpen nincs egy kisebbség jogállásának elismerésére, valamint a kisebbség önrendelkezésére vagy autonómiájára vonatkozóan” – idézte az EMNP tegnapi közleménye a brüsszeli választ. A bizottság kommunikációs osztálya azt is közölte, hogy az Európai Uniónak a kulturális örökség védelme terén sincs döntéshozatali hatásköre. A brüsszeli hivatal ugyanakkor azt is hozzátette véleményezéséhez, hogy „a közölt álláspont sem az Európai Bizottságot, sem pedig a kezdeményezőt hivatalosan nem kötelezi, a véleményezés pusztán tájékoztató jellegű”.
Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke értékesnek tartotta a visszajelzést. Abból a tényből, hogy két és fél hónapra volt szükség a válaszadásra, azt a következtetést vonta le, hogy „jó helyen kopogtatnak”, a beadott szöveg pedig „éppen hogy súrolja a lécet”. „Ez hozzásegít ahhoz, hogy továbblépjünk, a tapasztalatot pedig megosszuk mindenkivel, aki hasonló kezdeményezésen dolgozik” – idézte a közlemény a párt alelnökét. Szilágyi hozzátette, továbbra is vallják, hogy az európai polgári kezdeményezést csakis Kárpát-medencei és európai összefogással lehet sikerre vinni.
Őshonos kisebbségek védelmében
Az RMDSZ és európai partnerei az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretszabályozás elfogadására szeretnék sarkallni az Európai Uniót. A Minority SafePack Initiative című kisebbségvédelmi csomagot péntek délelőtt mutatják be a dél-tiroli Brixenben zajló FUEN-kongresszuson. Ezután Brixen főterén indítják hivatalosan útjára a kisebbségi európai polgári kezdeményezést. A ceremónián jelen lesz a kezdeményezés héttagú bizottsága, beszédet mond Luis Durnwalder, Dél-Tirol kormányzója, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A héttagú kezdeményező bizottság megalakulását május 23-án Kolozsváron jelentették be. A testületben Luis Durnwalder, Hans Heinrich Hansen és Kelemen Hunor mellett részt vesz Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német ajkú közösség kormányának miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, a németországi Schleswig-Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Jannewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat hollandiai elnöke és az ausztriai Valentin Inzko, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, a karintiai Szlovének Nemzeti Tanácsának elnöke.
Iktatták az SZNT kezdeményezését
Iktatta az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács és partnerei polgári kezdeményezését – tájékoztatott tegnap Izsák Balázs. Az SZNT elnöke elmondta: a kezdeményezés internetes regisztrációját igazoló levélben a bizottság közölte: augusztus 18-áig ad választ arra, hogy bejegyezték-e a nemzeti régiók védelméről szóló kezdeményezést. Ha a válasz pozitív, az SZNT és partnerei elkezdhetik a támogató aláírások gyűjtését. Az SZNT és partnerei azt javasolják a dokumentumban, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az SZNT május elején alapította meg a dokumentumot beterjesztő kezdeményező bizottságot. Ebben Izsák Balázs mellett a szlovákiai Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen kapott helyet. Az SZNT felkérésére az RMDSZ később Korodi Attila képviselőt delegálta a testületbe. Az SZNT tizennyolc tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre.
Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Egy év alatt egymillió uniós polgár támogatását kell megszerezni ahhoz, hogy az EU figyelembe vegye a kezdeményezést. Ugyancsak előírás, hogy legkevesebb hét országban kell 750-szer annyi aláírást összegyűjteni, mint amennyi európai parlamenti képviselője van az illető tagállamnak. Az aláírásgyűjtést akkor kezdhetik el, ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy az uniónak jogosultsága van a javasolt szabályozásra.
