Nem hivatalos Európa-bajnoki versenyt Hamburgban rendeztek már 1891-ben, majd egy évvel később Bécsben, a két sikeres próbálkozás szolgáltatta az alapot arra, hogy 1892 júliusában a hollandiai Scheveningben megalakítsák a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetséget, mely aztán 1893 telén elindította a hivatalos Európa-bajnokságok küzdelemsorozatát, egyelőre összetettben, mely az első három rendezvényen három távból — 500 m, 1500 m, 5000 m — állt, 1896-tól pedig csatolták a 10 000 métert. A nők legelőször 1970-ben léptek jégre az Európa-bajnoki címért, öt nekifutás után tartottak egy hatéves szünetet, aztán 1981-től megszakítás nélkül folytatták az érmekért menő küzdelmet. Azt szinte mondanunk sem kell, hogy a gyorskorcsolya inkább skandináv szám, na nem azért, mert svéd (Ericsson Rudolf) győzelemmel indult, hanem mert erre utal az Európa-bajnokságok dobogósainak névsora. Igaz, a XX. század hatodik évtizedétől megszakad a skandináv fölény, előbb a szovjetek, majd a hollandok ,,jóvoltából". Utóbbiak csodálatos teljesítményükkel — nemegyszer háziversenyt rendezve, azaz mindhárom érmet megszerezve — valósággal állva hagyták a kontinens mezőnyét. A skandináv és holland fölény közepette a magyar Pajor Kornél is felszaladt egyszer a dobogóra, igaz, csak a harmadik fokára, de ebben a sportágban ez a teljesítmény több, mint jó...

A nők bajnoki sorozata szovjet—holland párviadallal indult, aztán 1983-tól ,,jöttek, láttak, s győztek" a németek. Elvétve engedtek a dobogó legmagasabb fokára másokat is felkapaszkodni. E mások közé tartozott az osztrák színekben versenyzett magyar Hunyady Emese....

A hét végén a férfiak a századik Európa-bajnokságon, a nők a harmincharmadikon vettek részt. A már gazdára lelt kilencvenkilenc aranyéremből hatot a holland Ritsma Rintje vitt haza, a nőknél a legeredményesebb aranygyűjtő a német Stirnemann-Niemann-Kleemann Gunda hét aranyéremmel. A nemzetek éremgyűjtésében így fest a legjobbak mezőnye:

Férfiak:

Norvégia 38 35 31

Hollandia 25 23 22

Szovjetunió 10 7 7

Svédország 9 3 8

Finnország 7 9 6

Nők:

Németország (NDK) 21 18 7

Hollandia 5 8 14

Szovjetunió 4 4 8

Az oroszországi Kolomnában sorra került négytávú összetett gyorskorcsolya Európa-bajnokság első két száma (500 és 3000 m a nőknél, 500 és 5000 m a férfiaknál) után a holland Ireen Wüst, illetve a norvég Havard Bokko vezet. A távok győztesei: férfiak: 500 m: Kramer (holland) 36.200 mp... 24. Szöllősi Szabolcs (magyar) 38.340 mp, 5000 m: 1. Bokoo (norvég) 6:14.75p... 30. Szöllősi Szabolcs 7:14.79 p. Az összetett állása: 1. Bokoo 74,065 p., 2. Fabris (olasz) 74,546 p., 3. Skobrev (orosz) 74,770 p... 27. Szöllősi Szabolcs 81,816 p., nők: (25) 500 m: 1. Lobysheva (orosz) 39,240 p... 22. Tóth Ágota (magyar) 41,920 mp, 3000 m: 1. Sablikova (cseh) 4:01.67 p... 24. Tóth Ágota 4:34.60 p. Az összetett állása: 1. Wüst (holland) 79,786 p., 2. van Deutekum (holland) 79,966 p., 3. Pechstein (német) 80,296 p... 23. Tóth Ágota 87,660 pont.

(áros)