1904. július 1-jén nyitották meg St. Louisban a III. nyári olimpiai játékokat. Tizenhárom ország 681 férfi és 6 női versenyzője küzdött 87 versenyszámban az olimpiai érmekért, helyezésekért, köztük négy magyar, akik két sportágban (atlétika és úszás) versenyeztek. Figyelemre méltó eredményeik: olimpiai bajnok Halmay Zoltán (50 yard gyors és 100 yard gyors), ezüstérmes Kiss Géza (1 mérföld gyorsúszás), bronzérmes Kiss Géza (fél mérföld gyorsúszás), 4. helyezett Gönczy Lajos (magasugrás), 5. helyezett Gönczy Lajos (helyből magasugrás). Ezzel az érem­gyűj­teménnyel Magyarország az éremtáblázat 4., a nem hivatalos pontversenyben pedig 28 ponttal az 5. helyen végzett. * 1956. július 1-jén kezdődött a Német Szövetségi Köztársaságban a II. nagypályás női kézilabda-világbajnokság. A győztes román válo­gatottban három háromszéki kötődésű játékos szerepelt: Nagy Irén, Radó Ilona és Ugron Jozefina. A világbajnokság bronzérmét a magyar válogatott – Antal Erzsébet, Bödő Edit, Dedrák Rozália, Durián Jolán, Furman Lászlóné, Gorncz Hedvig, Hámori Ilona, Holecz Gabriella, Lehoczki Mária, Mák Mária, Molnár Mária, Simon Gizella, Si­monek Lídia, Teleki Hilda, Tramita Mária – szerezte meg, miután a kisdöntőben 8–6-ra legyőzte az oszták együttest. * 1963. július 1-jén kezdődött Hälsingborgban a IX. kö­töttfogású birkózó-világbajnokság. A ma­gyar érmesek: arany: Varga János (légsúly), Horváth István (Sztevan, jugoszláv színekben, könnyűsúly), ezüst: Polyák Imre (pehelysúly), bronz: Gurics György (középsúly). * Kilencven éve született Pajor Kornél, a magyar gyorskorcsolyasport ki­emelkedő alakja, az 1948-as téli olimpia negyedik helyezettje, az 1949-es világbajnokság győztese, az 1951-es világbajnokság bronzérmese, az 1949-es Európa-bajnokság harmadik helyezettje. Civilben építészmérnök. * Ma hatvankét éves Gedővári Imre olimpiai bajnok (1988, kard csapat), kétszeres bronzérmes (1980, kard egyéni és csapat) és egyszeres negyedik helyezett (1976, kard csapat) kardvívó.
Július 2. Ma lenne 107 éves Kárpáti Károly, három olimpián részt vett magyar birkózó. 1928-ban a pehelysúly (kötöttfo­gás) negyedik helyezettje, 1932-ben a sza­badfogás könnyűsúlyának ezüstérmese és a berlini olimpia (1936) bajnoka a szabadfogás könnyűsúlyában. * 1908. július 2-án kezdődött Bécsben a XII. sportlövő-világbajnokság. Ezen a vb-n szerezte sportpisztolyban Dietl Ágoston a magyar sportlövészet első világbajnoki érmét. Bronzérem volt, igaz, de aranyosan csillogott. * 1965. július 2-án kezdődött Párizsban a XVI. vívó-világbajnokság. A magyar érmesek: arany: Nemere Zoltán (párbajtőr, egyéni), ezüst: Meszéna Miklós (kard egyéni), Szabóné Orbán Olga (romániai, tőr, egyéni), a román női tőrcsapat tagjai: Gyulai Ilona, Jencsik Katalin, Szabóné Orbán Olga, Tasi Zsuzsanna, bronz: Horváth Zoltán (kard egyéni). * 1968. július 2-án kezdődött Szkopjéban a XII. szabadfogású birkózó Európa-bajnokság. A magyar ér­mesek: Bajkó Károly – ezüstérmes vál­tósúlyban, Balló Ferenc – bronzérmes kö­zépsúlyban (a román válogatott tagja­ként), Nyers László – bronzérmes nehézsúlyban.
1912. július 3., Stockholm, Rasunda Idrottolats, 2000 néző előtt: Magyaror­szág–Németország 3:1 (2:0). Olimpiai bajnokság keretében. Játékvezető: Groothoff (Hol­land). Magyarország: Domonkos–Rum­bold, Payer–Vágó, Szury, Blum–Sebestyén, Bodnár, Fekete, Schlosser, Borbás. Szö­vetségi kapitány: Herczog Ede. Németor­szág: Werner–Röpnack, Hollstein–Krog­mann, Ugi, Bosch, Wegele, Förderer, Fuchs, Hirsch, Oberle. Gólszerzők: Schlosser (3. p), Schlosser (40. p), Förderer (55. p), Schlosser (82. p). * Ma nyolcvannyolc éves Varga Ferenc, az 1952-es helsinki olimpia kajak II-es 10 000 méteres távjá­nak bronzérmese. Az első újkori olimpia évében (1896) született Kurunczy Lajos, az 1924-es párizsi olimpián 4. helyen végzett 4x10 méteres váltó harmadik embere.
Július 4. Ma ötvenöt éve született Lujzikalagorban Horváth Ilona evezős, az 1984-es Los Angeles-i olimpia aranyérmese kormányos nélküli kettesben. * Brassó­ban született negyvennégy évvel ezelőtt Schup­kégel Károly tornász, aki Magyar­ország versenyzőjeként a barcelonai olimpián lé­pett a szerek közé, egyéni összetettben a 73. helyen végzett. * 1954. július 4., Bern, Wankdorf-stadion, 65 000 néző előtt: NSZK–Magyarország 3:2 (2:2). Világbajnoki döntő. Vezette: Ling (angol). NSZK: Turek–Posi­pal, Liebrich, Kohl­meyer–Eckel, Mai–Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer. Magyarország: Grosics–Buzánszky, Lóránt, Lantos–Bo­zsik, Zakariás–Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Gólszerzők: Puskás (7. p), Czibor (9. p), Morlock (11. p), Rahn (19. p), Rahn (84. p). * 1962. július 4-én kezdődött Prágában a XV. torna-világbajnokság. A férfi csapatverseny harmadik he­lyezett csehszlovák válogatott tagja volt Gajdos Pál. A nők gerendaszámában bronz­érmet nyert Ducza Anikó.
1912. július 5. Stockholm, Rasunda Idrottplats, 5000 néző előtt: Magyaror­szág–Ausztria 3:0 (1:0). Olimpiai labda­rúgó-mérkőzés. Vezette: Willing (Hol­land). Magyarország: Domonkos–Rum­bold, Pa­yer–Biró, Vágó, Blum–Sebestyén, Bodnár, Pataki, Schlosser, Borbás. Szö­vetségi kapitány: Herczog Ede. Ausztria: Kaltenbrun­ner–Graubart, Kurpiel–Brand­stätter, Braun­steiner I, Cimera–Hussak, Müller, Merz, Neubauer, Grundwald. Gól­szerzők: Schlos­ser (32. p), Pataki (72. p), Bodnár (72. p). * 1939. július 5-én kez­dődött Luzernben a XXXII. sportlövő-világbajnokság. A kisöbű sportpuska tér­delőszámában Buday László aranyérmet szerzett, sportpisztolyban Ba­logh Ambrus bronzéremért állhatott dobogóra, a gyors­tüzelő pisztoly csapatversenyén a Ba­dinszky László, Börzsönyi Lajos, Domby Ede, Takács Károly, Vadnay László ötös világbajnoki címet szerzett. * 1970. július 5-én kezdődött Edmontonban a XIV. kötöttfogású birkózó-világbajnokság. A magyar érmesek: arany: Varga János (57 kg), ezüst: Kiss Ferenc (100 kg) és Csatári József (nehézsúly). * 1971. július 5-én kezdődött Bécsben a XXI. vívó-világbajnokság. Férfi párbajtőrben az Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán, Schmitt Pál összetételű magyar csapat aranyérmet szerzett, a Bakonyi Péter, Kovács Tamás, Marót Péter, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor ötös ezüstérmes lett a férfi kard csapatversenyén. A női tőrvívás egyéni számában Rejtő Ildikó nyert ezüstérmet, és csapatban a Bóbis Ildikó, Ágoston Judit, Rejtő Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó összetételű együttes is ezüstéremért lépett a dobogó­ra. * Ötvennégy éve született Stefanek Gertrud törvívó, a moszkvai olimpián bronzérmet nyert magyar csapat tagja, az 1988-as szöuli olimpia bronzérmese csapatban és hatodik helyezettje egyéniben. * Ma hatvanöt éves Kű Lajos, a müncheni olimpián ezüstérmet szerzett magyar vá­logatott tagja.
Július 6. Kassán született nyolcvankét évvel ezelőtt Tábori László, a melbourne-i olimpia 4. (1500 méteres síkfutásban) és 6. helyezettje (5000 m-es síkfutás). * Ma lenne kilencvenhét éves Békessy Béla, a stockholmi olimpia (1912) kard egyéni számának ezüstérmese. * 1960. július 6-án kezdődött Franciaországban az I. labdarú­gó Európa-bajnokság. A dobogósok: 1. Szovjetunió, 2. Jugoszlávia, 3. Csehszlo­vákia. A csehszlovák válogatottban játszott Molnár Pál, Novák László. * Az 1966. július 6-án Moszkvában megkezdődött XVII. vívó-világbajnokságon a Gyarmati Béla, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Kamuti László, Szabó Sándor összetételű tőrcsapat ezüstérmet nyert, a Bakonyi Péter, Horváth Zoltán, Kovács Attila, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor alkotta kardcsapat aranyérmet szerzett, kard egyéniben Pézsa Tibor ezüst-, Horváth Zoltán bronzérmes lett. És ezután következtek a női tőrvívók, egyéniben Bóbis Ildikó és Jencsik Katalin (Szatmár­németi) bronzérmet nyert, csapatban a Bó­bis Ildikó, Gulácsy Mária, Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Dömölky Lídia alkotta magyar együttes ezüstérmet szerzett. Pontosan egy évvel később a montreali XVIII. vívó-világbajnokságon a férfi tőr csapatversenyét a román együttes – soraiban Falb Gyulával – nyerte, egyéniben Kamuti Jenő ezüstérmet szerzett, férfi párbajtőrben a B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán, Schmitt Pál összetételű csapat bronzérmes lett, kardvívásban Pézsa Tibor egyéniben bronzérmet vehetett át, a Bako­nyi Péter, Kovács Attila, Kovács Tamás, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor alkotta csapat pedig ezüstérmes lett. Női tőrben a magyar csapat – Bóbis Ildikó, Gulácsy Mária, Juhász Katalin, Dömölky Lídia, Újlakyné Rejtő Ildikó – világbajnokságot nyert, egyéniben Bóbis Ildikó bronzérmet is szerzett. * 1973. július 6-án kezdődött Bathban az V. sakk Európa-bajnokság. A magyar csapat – Portisch Lajos, Szabó László, Bilek István, Ribli Zoltán, Csom István, Forintos Győző, Adorján András, Sax Gyula, Tompa János, Honfi Károly – a Szovjetunió és Jugoszlávia együttesei mögött a 3. helyen zárt.
Július 7. E napon kezdődött 1938-ban Németországban az első férfi nagypályás kézilabda-világbajnokság. Dobogósai: 1. Németország, 2. Svájc, 3. Magyarország – Benda Antal, Boda György, Cséfay Sándor, Cziráki Ferenc, Dobos Imre, Fodor Miklós, Koltai Imre, Kutasi Lajos, Kürti László, Máté Tibor, Mátyássy Árpád, Mérai Ferenc, Rákosi Ferenc, Sidó Zoltán, Szomori Sán­dor, Takács Gyula. A bronzmérkőzésen: Magyarország–Svédország 10:2. * 1962. július 7-én kezdődött Romániában a II. női kispályás kézilabda-világbajnokság. A győ­zelmet a román válogatott szerezte meg soraiban Nagy Irénnel, Nakó Judittal, Nemetz Annával és Ugron Jozefinával. A magyar válogatott az 5. helyen végzett. * 1967. július 7-én kezdődött Isztambulban a XI. sza­badfogású birkózó Európa-bajnokság. A magyarországi Bajkó Károly bronzérmet nyert váltósúlyban, a székelyföldi Balló Ferenc pedig ezüstérmet középsúlyban, a félnehézsúlyú Csatári József éppen csak lecsúszott a dobogóról, a negyedik helyen végzett. * Kilencvennyolc évvel ezelőtt született idős Guráth Béla, a Kolozsvári Dermata vívója, aki a helsinki olimpián kardvívásban képviselte Romániát. * Nagyváradon született ma kilencvenhárom éve Gáll Ernő evezős, a montreali olimpián kilencedik helyen célba érkezett kormányos nélküli négyes tagja.