A vetélkedők, gyermekeknek és fiataloknak szóló ügyességi játékok, koncertek, utcabál, sportesemények mellett fényképtárlatot is végignézhettek az érdeklődők, a Thúry-kastélyban Bereczki Barna és Gál László természetfotóit állították ki. Az apagyiak kézműves-foglalkozással egybekötött bemutatkozón ismertették települé­süket, szokásaikat.

Negyvenéves a férfikar
A székelytamásfalvi hétvége kimagasló eseménye a kórustalálkozó, mely egyben a helyi férfikar negyvenéves születésnapi ünnepe is volt. A részt vevő nyolc dalárda a templomban lépett fel. Ádám Attila zabolai polgármester Tompa Mihály szavait parafrazálva biztatta a dalosokat: „fiaim, ti csak énekeljetek”. Éne­kel­je­tek az Úrról, a hazáról, a szeretetről, a szerelem­ről, Trianonról – hangoztatta. Az ünneplő kórus méltatása után a polgármester átadta az önkormányzat díszoklevelét, majd Tamás Sándor megyeitanács-elnök üzenetét tolmácsolta.
Az előadások után az énekkarok a Thúry-kastély kertjébe vonultak, ahol a kórusemlék­művet avatták. Ifjú Tusa János ott mondta el: a kórus fiatal tagjai az esemény megszervezésével kívánnak köszönetet mondani a férfikar mindenkori tagjainak. „A negyven évben benne van az 1906-ban született egykori legidő­sebb kórustag élettapasztalata, bölcsessége, de a később született, legfiatalabb dalárdista jövőbe vetett bizalma is” – hangoztatta. Az emlékművet a kórus karnagya, idős Tusa János és Apagy polgármestere, Kiss István leplezte le. Koszorút helyezett el a tamásfalvi férfikórus, a papolci református vegyes kar, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes­ Kar, majd a 39 egykori kórustag utódai helyezték el a kegyelet virágait. A Thúry-dombra épített em­lékmű előtt idősek, fiatalok emlékeztek el­hunyt férjekről, apákról, nagyapákról.
Az emlékmű a pávai Réti József nyugal­mazott tanító alkotása. Lényegében két rész­ből áll. A nagyobbik kopjafa az elhunyt kórus­tagokra emlékeztet, a mellette lévő, lanttal összekapcsolt két kisebbik a mindenkori dalárdát jelképezi. Az avatóünnepségen felszólaló Kiss István így fogalmazott: idős Tusa János negyvenéves munkájával hozzá­járult a település dicsőségéhez, a kórus tevékenysége meghatározza a települést, elvitte jó hírét.
A székelytamásfalvi kórusmozgalom 103 éves múltra tekint vissza, 1910-től szinte folyamatosan működik a faluban valamilyen kórus, legyen az ifjúsági, vegyes vagy férfikar. A most negyvenéves férfidalárda kezdeteire jól emlékszik alapítója, idős Tusa János karnagy. Vegyes kórust szerettek volna létrehozni, össze is gyűltek, de nők kevesen jelentkeztek, ezért alakult férfikórus: 1973. március 21-én, a ta­vasz első napján 44 taggal indult az azóta is jelentős létszámmal működő dalárda. Jelenleg leg­idősebb tagja a 77 éves karnagy, a legfiata­labb a 17 éves Kopacz Tas. A karnagy az első megtanult dalra is emlékszik: Ha felveszem a piros, ha felveszem piros szoknyám vasárnap… Eleinte csak a helybeliek előtt szerepeltek, de később számos alkalommal vettek részt a zágoni dalostalálkozókon, felléptek Kovásznán, a környező településeken, Sepsi­szentgyörgyön, eljutottak Udvarhelyre, Sze­benbe, tavaly Apagyon is énekeltek. Kitartó, a dalolásnak időt szentelő emberek a kórus tagjai – mondta a karnagy –, annak ellenére, hogy közöttük csak a mostani fiatalok a kottaolvasók, akik iskolában zeneórára jártak. „Ezért nincs nekünk kotta a kezünkben, fül után tanuljuk a darabokat” – mondta Tusa János.

Megszakíthatatlan a kapcsolat
Az emlékműavatót követően a testvértelepülés polgármesterét faggattuk székelytamásfalvi élményeiről, a kapcsolat ki­a­la­kulásáról.
– Hogyan kerültek kapcsolatba a székely­tamásfalviakkal?
– Egy innen elszármazott költő feleségének közvetítésével. Most már három éve tart a kapcsolat. Harmadik alkalommal vagyunk itt, ők is háromszor jártak Apagyon. Legutóbb az elmúlt év szeptemberében találkoztunk nálunk. Örömmel tettünk eleget a mostani meghívásnak is. Tartalmas, fel­emelő rendezvényen vehettünk részt.
– Milyen irányba szeretnék fejleszteni a kapcsolatot?
– Nyilván úgy éreztük, amiben segíthe­tünk, azt megtesszük, anyagi dolgokról be­szélek itt. Iskolának, óvodának juttattunk különböző felszereléseket, de elindult a kulturális kapcsolat is, amit tovább lehet fejleszteni, építeni. Családi kapcsolatok is kialakultak, ezeket már nem lehet megszakítani.
– Miben hasonlít Apagy Székely­ta­másfalvához?
– Apagy 2300 lelkes település, hasonlóan mezőgazdasági beállítottságú. Úgy gondolom, a gondolkodásmódja, szellemisége hasonló a két településnek, és erre lehet eredményes kapcsolatot építeni.
– Az apagyi gazdáknak sikerült szövetkezniük?
– Igen, ezt úgy nevezik, hogy TÉSZ – termelők értékesítési szövetkezete. Egy helyi vállalkozással közösen sikerült megalakíta­ni, 134 tagja van. A TÉSZ ma már beszállít üzletláncoknak, a Tescónak, a Sparnak, nagy forgalmat bonyolít le. Ez jövedelmet jelent a családok, a gazdálkodók részére.

Tevékeny nőszövetség
A falunapok külön színfoltját adta a helyi nőszövetség által megszervezett eladásos kiállítás. A szervezet új elnöke Ferencz Éva, megválasztása egyfajta fiatalítást is hozott a nőszövetségbe. Az idősebb tagokat viszont kiemelten tisztelik: olyan hagyatékot kaptak tőlük, mely megkönnyíti mostani munkájukat. A szervezet húsz évvel ezelőtt alakult, idén kezdeményezték a tagság fiatalítását, nagyon sokan jelentkeztek felhívásukra. A tagság létszáma jelenleg harminc. A közösség összetartó, hetente egyszer, csütörtökön gyűl­nek össze. Áhítattal, énekléssel kezdenek, majd kézimunkáznak. Az elkészült tárgyakat állították ki most. Az eladott termékekből befolyt összeget a falu szépítésére fordítják, az egyházra, kultúrára vagy az iskola javára – mondta Ferencz Éva. A nőszövetség tagjai vegyes társadalmi csoportokból kerülnek ki, de a szervezeten belül egyenlőség uralkodik – itt nincs értelmiségi, háziasszony vagy más foglalkozású, itt mindenki nőszövetségi tag, egyformán veszi ki részét a munkából – jelezte az elnök asszony. Terveik között közös kirándulások is szerepelnek. Augusztusban kézdi-orbai egyházmegyei nőszövetségi találkozót szerveznek Székelytamásfalván.