„Ez megnehezíti a magyar betegek helyzetét, és ellehetetleníti a magyar nyelvű gyakorlati orvosi képzést” – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Az RMDSZ azt sérelmezi, hogy az ARACIS rendelkezése is akadályt gördít a magyar tannyelvű klinikai gyakorlatok újraindítása elé, „a MOGYE-hoz hasonlóan semmibe veszi az oktatási törvényt, nyíltan megtagadja a magyar diákok anyanyelven történő tanulását és szakmai fejlődését”. A betegek jogairól szóló törvény kimondja, hogy a romániai egészségügyi ellátórendszerhez forduló betegnek jogában áll, hogy tiszteletteljes hangnemben, érthetően és a szakterminológia leszűkítésével, lehetőleg anyanyelven vagy azon a nyelven kapjanak személyüket érintő kérdésekben tájékoztatást, amelyet a legjobban beszélnek – érvelt a diszkriminációellenes hatósághoz intézett beadványában az RMDSZ.

Tájékozódott a Velencei Bizottság
Üdvözölte a Velencei Bizottság, hogy a jövő évre ha­lasztódhat a román alkotmány módosítása – ezt Thomas Markert, a bizottság titkára jelentette ki tegnap Bukarestben. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének küldöttsége tájékozódni érkezett Bukarestbe az alkotmány tervezett módosításáról. A kétnapos látogatás végén tartott sajtótájékoztatón Markert kijelentette: örül, hogy kevés az esélye az alaptörvény idei módosításának, mert így több idő lesz a javasolt tervezet megvitatására. A bizottság titkára szükségesnek nevezte, hogy legyen elegendő idő egy mélyreható vita lebonyolítására, utalva arra, hogy a román parlament szakértőkből álló törvényhozási tanácsa bírálta az elfogadásra javasolt módosított alaptörvény-tervezet bizonyos kitételeit. Markert újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az államfői hatáskörök csökkentésével szemben nincs elvi kifogása a Velencei Bizottságnak, hiszen az európai országok többsége parlamenti demokráciaként határozza meg önmagát. A Mediafax hírügynökség viszont úgy tudja, a zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a bizottság tagjai kifogásolták, hogy a törvényalkotási folyamatban domináns szerephez jut a kormány a parlamenttel szemben.

Kétszázötven érettségizőt állítanak elő
Kétszázötven diákot állítanak elő a hatóságok a fővárosi korrupciós érettségibotrány nyomán, a diákok tegnapra tervezett csoportos kihallgatásáról lemondtak, miután a hatósági eljárás felháborodást keltett a szülők körében. Bukarestben a hét elején tört ki korrupciós botrány a Dimitrie Bolin­tineanu-iskolában, amelynek igazgatónőjét befolyással való üzérkedés miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok szerint az igazgatónő – akit azóta leváltottak – megígérte a diákoknak, hogy pénzért cserébe „elnéző” felügyelőtanárokat fog biztosítani az osztálytermekben. A vádhatóság tegnapi közlése szerint mintegy 250 diák tartózkodott azokban a tantermekben, ahol a felügyelőknél indokolatlan pénzösszegeket találtak. Ezeket például cigarettásdobozokban vették át a pedagógusok, az egyik tanárnő például a melltartójába rejtette a kenőpénzt a  média szerint. A rendőrök tegnap, az utolsó vizsganap végén akarták bekísérni a rendőrségre a diákokat autóbuszokkal, de az akció felháborodást váltott ki a szülők körében, akik közül némelyek megpróbálták megakadályozni a járművek behajtását az iskola udvarára. Az ügyben Victor Ponta miniszterelnök is megszólalt, aki bírálta a hatóságok eljárását. „Nem élünk már Daniel Morar (volt korrupcióellenes főügyész) és a kommunisták idejében, hogy az embereket az utcáról szedjük össze és bevigyük az ügyészségre. Annál is inkább, hogy itt gyermekekről van szó” – mondta a miniszterelnök. Ezt követően Bogdan Staicu, a bukaresti törvényszék mellett működő vádhatóság vezető ügyésze bejelentette: a 250 diák közül csak húszat hallgattak ki tegnap, akik beleegyeztek ebbe, a többieket hétfőtől idézik be. Hangsúlyozta, a diákok nem gyanúsítottak, őket azért akarják kihallgatni, hogy több részletet tudjanak meg az érettségi kapcsán kialakult korrupciós ügyről.