Unitáriusok, ha összegyűlnek

2013. július 8., hétfő, Közélet

Nem a mostani idők szüleménye, hogy a Baróti-hegység tetején, a közel ezer méter magas Vadas-tetőn találkoznak minden esztendő derekán a hegység két lábánál fekvő unitárius gyülekezetek.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A sepsikőröspataki egyházi levéltár egyik dokumentuma tanúskodik erről. Az előttünk élők is Isten szabad ege alatt tartottak itt egy csendes lelki pihenőt, és meghitt hangulatban, hittestvéri szeretetben, egy kis vigadalom után készültek a legszentebb mezei munkára, az aratásra.
Ennek a szép, közösség szülte szokásnak az 1948-as esztendő vetett véget, amikor az antiklerikális és totalitárius rendszer azonnali megálljt vezényelt az ilyen jellegű találkozóknak. A rendszerváltás után született a gondolat, hogy a szép hagyományt folytatni kellene, és útjukra indultak az új vadasi össze­jövetelek, ahol Árkos, Sepsi­kőröspatak, Kálnok, majd Nagyajta és Bölön unitárius hívei – felváltva – rendszeresen találkoznak, ismerkednek és imádkoznak, hogy egymástól kölcsönösen erőt meríthessenek a mindennapi élet kihívásainak leküzdésére, ugyanis hinni akarják, hogy ez közösen könnyebb, s hogy az ilyen találkozókra talán éppen most, a felgyorsult világunkban van a legnagyobb szükség. Nos, ebben az évben éppen az egykori kezdeményezők utódai, a sepsikőröspatakiak voltak a találkozó szervezői. A régi rendszerben születettek számára még huszonkét év elteltével is szinte hihetetlennek tűnt, hogy számunkra a világ tetejének számító Vadason szabadon szárnyalt a népes tömeg szájából Nemzeti Imánk és a Székely Himnusz. Min­dennek megszabott ideje van – hangzott a textus a Pré­dikátor könyvéből, amelynek üzenetét Tordai Ernő sepsikőröspataki lelkész tolmácsolta az egybegyűlteknek. A Székely Virtus Ha­gyomány­őrző Egyesület fiatal huszárjai voltak őrei a rövid istentiszteletnek, s a ragyogó napsütésben szabadon lebegtette a szél a székely zászlót. Az öreg bükkfák árnyékából kényelmes és kellemes volt hallgatni-nézni a kőröspataki unitárius nőszövetség énekeseit. Márk Attila gitárművész, árkosi unitárius énekvezér Zajzoni Rab István, Horváth István és Ady megzenésített verseit röpítette szélnek, s a lelkeket gyönyörködtették a citerás nagyajtai kislányok, nemkülönben a népviseletbe öltözött kálnoki fiatalok népi táncai, zengett a vadon a kálnok–kőröspataki fúvószenekar harsonájától. A vadasi lobogót Ütő Judit kálnoki gondnok asszony vette át, mert esztendőilyenkor Bedő Albert falujának eklézsiája lesz a soros szervező. Étel-ital fogytán a csend vette át az uralmat az unitárius zarándokhelyen.

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 787
szavazógép
2013-07-08: Belföld - :

Hírsaláta

TOVÁBB CSÖKKENT A MAGYAROK ARÁNYA MAROS MEGYÉBEN. Újabb harmincezer fővel csökkent a magyarság száma a 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint Maros megyében. Marosvásárhelyen 42,8 százalékra apadt a számarány, ami 2001-hez képest közel négyszázalékos térvesztés. (Népújság)
2013-07-08: Közélet - Iochom István:

Az első falunapok Bélafalván

Többéves sikertelen próbálkozás után az elmúlt hét végén sikerült első alkalommal falunapokat szervezni a közigazgatásilag Kézdiszentkereszthez tartozó Bélafalván.