MagánvállalkozásKétszemélyes könyvkiadó

2008. január 16., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A sepsiszentgyörgyi Társ könyvkiadó és -forgalmazó kft. tulajdonosa Csikós Barnabás és felesége, Júlia. A kisvállalkozás 1996-ban létesült. Nincs saját üzlethelyiségük, a tömbházlakásukkal szomszédos lakrész a raktár és az ,,eladási pont".

Alkalmazottjuk sincs, a Csikós házaspár végez minden teendőt. Mindketten 1961-ben születtek Sepsiszentgyörgyön. A Mikó-kollégium egyazon osztályába jártak, itt is érettségiztek. Júlia a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem filológia karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, Barnabás a Brassói Műegyetemen az elektromérnöki karon szerzett oklevelet. Van két fiuk, kiknek nevét a magyar mondavilágból vették: Hunor és Magor.

— Milyen volt a kezdet, az indulás?

Csikós Barnabás: Ennek a vállalkozásnak az indulásakor már ötéves vállalkozói tapasztalattal rendelkeztem, foglalkoztam import-exporttal, ipari és élelmiszer-kereskedelemmel. Azonban nem mentek ezek valami fényesen, ezért arra gondoltunk, hogy itt a váltás ideje. Ekkor feleségem jött az ötlettel, hogy próbálkozzunk könyvkiadással. Nálunk családi vonás a könyv szeretete, különösen szeretem az irodalmi és a történelmi vonatkozású könyveket. Eleinte arra gondoltam, hogy kemény fába vágtuk a fejszénket, mert akkor már sok magyarországi cégnek volt Sepsiszentgyörgyön forgalmazója. Az tudott dolog, hogy csak Magyarországon kb. kétezer, könyvkiadással és -forgalmazással foglalkozó cég van bejegyezve. Az is igaz azonban, hogy ezeknek csak egynegyede aktív, de az is nagy szám, olyan ötszáz körüli, s ez már óriási konkurenciát jelent. Azzal kezdtük, hogy beszereztünk mindenféle engedélyt, ami a könyvkiadáshoz szükséges. Elmentünk a művelődési minisztériumba is, ahol levizsgáztattak, és adtak egy bizonyítványt, aminek birtokában könyvkiadással foglalkozhatunk. Ezek alapján feleségem lett a kiadó lektora, aki a kiadványt ellenőrzi nyelvhelyesség szempontjából, és a szerkesztést végzi. Anyagi források hiányában bankhitelt vettünk fel, és ezzel mentünk a nyomdához. Itt először sokallták az általunk kért példányszámot, mondván, hogy ennyit nem fogunk tudni eladni. Első kiadott könyvünk Benedek Elek Honszerző Árpád című ifjúsági történelmi regénye volt. De szerencsénkre még a kiadást követő első fél évben háromezer példányt tudtunk belőle eladni, és így utánnyomást is kellett kérnünk. Ezután kiadtunk egy Méhes György-kötetet és egy Benedek Elek-meseválogatást. Csak három kinyomtatott könyvcímmel nem lehetett járni a megyét és az országot, valami újabbat kellett kitalálni. Körülnéztünk a magyarországi könyvpiacon, és észrevettük, hogy sok jó és aránylag olcsó könyvet lehet kapni. Ezután kezdődött az ottani szépirodalmi és történelmi vonatkozású könyvek importja és hazai terjesztése.

— Ezek után milyen változás következett be a vállalkozás életében?

— Elmondhatom, hogy jó pár évig a túlélés volt a célunk. Ugyanis a kilencvenes évek második felében volt egy hatalmas infláció. Ebből következett, hogy egyre kevesebben vásároltak könyveket. Ezekben az időkben állt elő az a fura helyzet, hogy akinek szüksége lett volna könyvre, annak nem volt pénze, és akinek volt pénze, annak nem volt olvasási igénye. Ördögi kör, amiből nehéz volt kiszabadulni. Ilyen körülmények között próbáltuk megcélozni az ifjúságot és a pedagógustársadalmat. Ahogy a mesében a hét szűk esztendő véget ér, úgy a vállalkozásunk életében is bekövetkezett a javulás. Az elmúlt két évben kiadtunk tizenhárom könyvet, meseválogatásokat és ifjúsági regényeket. Szerettünk volna szerzői jogdíjas könyveket is kiadni. Megkerestük Marton Lili írónő örökösét, aki megadta az engedélyt, hogy kiadhassuk A taligás király mesekönyvét. Ha nehezen is, de Svédországban elértük Veress Zoltán írót, akinek az engedélyével kiadtuk a Tóbiás és Kelemen című, valamint a többi kedves verses meséjét. 2005-ben feleségem megszerkesztette a Gróf Mikó Imre, 1805—2005 című emlékkönyvet ,,Erdély Széchenyije" születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Ennek a könyvnek a bemutatóját a zabolai emlékünnepségen tartottuk.

— Hol nyomtatják a könyveiket?

— Az első hármat, valamint a Gróf Mikó Imre-emlékkönyvet a csíkszeredai Alutus nyomdában. A többi meséskönyvet és ifjúsági regényt Magyarországon kellett nyomtatnunk, ugyanis ott olcsóbb volt. Sajnos, a könyvek ára az oldalak számától függ. Természetesen, abból a könyvből nagyobb az üzleti haszon, amelyet több példányszámban lehet kiadni, és az olvasóközönség is igényt tart rá.

— Mit tervez a vállalkozás, és milyenek a kilátásai?

— Szeretnénk ezután is még pár könyvet kiadni, keressük a megfelelő címeket. Tervezzük nagyobb és igényesebb könyvek kiadását, melyeknek helyi jellegük is van, ezek lehetnek utánnyomások vagy újabb szerkesztésűek. Az utóbbi időben megjelent helybeli tanítónők által szerkesztett öt könyvcímünk is közmondásokkal, mondókákkal. Ezt az irányt is szeretnénk még érdekesebb kiadványokkal folytatni. Meggyőződésünk, hogy értelmes és jó munkával itt is lehet megfelelő életet biztosítani saját magunk és gyermekeink számára. Már nem vagyunk fiatalok, de bízunk abban, hogy nálunk is lesz gazdagabb és szebb jövő, ahol az emberek megtalálják életük célját és értelmét. A könyvkiadás és -terjesztés is ezt szolgálja. A mai fiatalok nagy többsége már az internetet böngészi, a számítógépeket bújja, de reméljük, hogy a jövőben is lesznek még, akik előnyben részesítik a szép formátumú és tartalmas könyveket.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4369
szavazógép
2008-01-16: Riport - Sylvester Lajos:

Lelkészek a közjó szolgálatában (Hódmezővásárhelyiek Székföldjén 1.)

A hódmezővásárhelyi önkormányzati csapat egész naposra tervezett erdővidéki barangolása félúton, Bölön, Apáca, Nagyajta megtekintése után az 1848-as véczeri emlékműnél megszakadt, s a téli honismereti túra hátralévő stációinak felkeresésére egy következő határon túli körút alkalmával kerülhet sor, amelyre, ismervén a hódmezővásárhelyieket, minden bizonnyal adódik alkalom, hisz 1990 óta nagy csapatokban vagy családi-baráti közösségben sűrűn járják Erdélyt.
2008-01-16: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Idei támogatások a Corvinustól

Mint ismeretes, az Új Kézfogás Közalapítvány 2007. március 31-i megszűnését követően a szervezet közhasznú feladatait a Corvinus Zrt. vállalta át, melynek többségi tulajdonosa a magyar miniszterelnöki hivatal.