Az utolsó eszközünk, hogy utcára vonulunk, a jópofizás, a mutyizás ideje lejárt – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón a régiósítási elképzelések elleni tiltakozási lehetőségekről Sánta Imre, a sepsiszéki EMNT elnöke, üdvözölve a néppártos fiatalok, a Minta e heti tüntetéssorozatát.
A pénteki bálványosi közvita amolyan legyünk túl rajta hangulatú volt, kirakatnak látom, arról győzött meg, továbbra is indokolt és elengedhetetlenül szükséges az utcai demonstráció – vélekedett Sánta Imre. Elmondta: nem érti a szervezők helyszínválasztását, miért nem lehetett Sepsiszentgyörgyön megszervezni a rendezvényt. Veszélyesnek tartja, hogy a Székelyföldet a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megye egységeként emlegetik, miközben utóbbi nem azonos a történelmi Marosszékkel. Amikor Székelyföldről beszélünk, hagyományos székely székekre gondolunk, a közigazgatási reform lehetőséget teremtene a megyehatárok átgondolására, a történelmi székek szerint szerveződött Székelyföld megteremtésére – hangsúlyozta.
Ütő Gusztáv sepsiszéki EMNT-alelnök arról beszélt, sepsiszentgyörgyi fiatalok nem engedték, hogy háromnyelvű, Székelyföld, illetve Autonómia feliratú tábláját magasba emelve vegyen részt a bálványosi közvitán. Nem akart sajtónyilvánosságot az ügynek, de miután Grüman Róbert a Maszol.ro hírportálnak nyilatkozott, Ütő Gusztáv is beszélt a történtekről. Grüman, az Itthon fiatalon mozgalom kezdeményezője az említett portálnak cáfolta, hogy „kirakta” volna a teremből Ütőt, szerinte a fővárosi szervezők kérték, a teremben ne adjanak teret demonstrációknak, táblás tiltakozó akcióknak. Ütő hangsúlyozta: képzőművészként érkezett Bálványosra, szakmájának megfelelően „vizuális” hangját akarta hallatni. (Ütő egyébként jó ideje számos közéleti és művészeti rendezvényen emeli magasba említett tábláját, az szervesen kötődik akcióművészeti megnyilvánulásaihoz.) Próbált bemenni tábláival, de Grüman nem engedte, ezért előbb kint emelte magasba. Egyszer elvette tőle megőrzésre, de tulajdonosként – tábláit szignált műalkotásoknak tartja – visszaszerezte, aztán újból kitessékelték. Mi ez, ha nem kidobás? – kérdezte Ütő. Harmadszor is visszajött, akkor Kelemen Szilárd – ugyancsak az Itthon fiatalon mozgalom kezdeményezője – inzultálta, ezt Ütő Gusztáv sértőnek tartja. Végül tábláit összecsukva a teremben maradt. Úgy fogalmazott, műalkotását három alkalommal akarták elkobozni, akadályozták polgári jogai gyakorlásában, mi ez, „ha nem a volt Securitate munkamódszere?”
Megkeresésünkre Kelemen Szilárd úgy nyilatkozott, normális, nyugodt, emberi hangon beszélt, nem engedi meg magának, hogy volt tanárát inzultálja, csupán arra kérte, ne használja tábláját a teremben.
Ütő szerint a közvitához hozzátartozik a vizualitás, a vizuális kommunikáció is, ha Tamás Sándor vetíthet rókát humorosan, ő miért nem állhat ott Autonómia feliratú táblájával?
