Csupán egyetlen háromszéki, vidéki tanintézmény fogadta meg a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) májusban közzétett felhívását, melyben arra ösztönözték az iskolák illetékeseit, változtassák meg az eddigi gyakorlatot, és rögzítsék magyar nyelven a magyar diákok ellenőrzőjébe az iskolai minősítéseket. Az ügyben megkeresett 86, magyar tannyelvű, alsó tagozattal rendelkező tanintézetből mindössze három visszajelzés érkezett, ebből kettő elutasító.
A jelenlegi jogszabály – a 2011/1-es tanügyi törvény 45. bekezdésének 14–15. cikkelye – értelmében elemi tagozaton a minősítések szóbeli és írásbeli közlése az oktatás nyelvén történik – hívta fel a figyelmet májusi körlevelében a CIVEK, s jogi indoklásként egyebek mellett utalt az Európai Kis és Regionális Nyelvek Chartája vonatkozó cikkelyére, mely szerint az állam óvja és támogatja a regionális és kisebbségi nyelveket mint az önazonosság megnyilvánulási formáját a nemzeti kisebbségi kultúra megőrzésében.
A felhívásunkra reagáló főtanfelügyelő asszony közölte, a törvény értelmében az iskolai hivatalos dokumentumokba kötelező mindent román nyelven bejegyezni, azonban a 2011/5565-ös miniszteri rendelet külön paragrafusban jelöli meg, hogy az ellenőrző nem hivatalos dokumentum – ismertette tegnapi értékelőjén Bereczki Kinga. A CIVEK elnöke szerint a kapott visszajelzések alapján Háromszéken csupán egy tanintézményben élnek a jogszabályok biztosította lehetőségekkel, azaz magyar nyelven vezetik be az ellenőrzőkbe a minősítéseket. „Fontosnak tartjuk, hogy Székelyföldet ne darabolják fel, hogy az autonómiát kivívjuk, s ebben a folyamatban, küzdelemben nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk nyelvi jogaink gyakorlatára és a nyelvhasználatra. Ugyanis a nyelv a legkifejezőbb megnyilvánulása egy adott közösséghez való tartozásnak” – fogalmazott a CIVEK elnöke. Úgy vélekedett, ha anyanyelvünket nem használjuk, nem értékeljük, a következő lépés egyéni önazonosságunk elvesztése, ez pedig végső soron a nemzeti közösség szétbomlását eredményezi. Kétségtelen, hogy a tanügyben dolgozók túlterheltek, a rendszer az elmúlt huszonhárom évben megszámlálhatatlan változáson ment keresztül – ismerte el Bereczki, hozzáfűzve: „ez azonban nem mentesít a felelősség alól, hogy ránk hárul a feladat a jövő nemzedék felnevelésében és a nemzeti öntudat fejlesztésében. Tekintettel arra, hogy egy adott joggyakorlásról van szó, ez nem jelent fölösleges megterhelést” – mutatott rá.
A CIVEK felkéri a hivatalos oktatási intézményeket és szakmai szervezeteket, kövessék figyelemmel, tartsanak ki az anyanyelv használata mellett az oktatásban, továbbá álljanak ki jogaink érvényesítése érdekében az európai joggyakorlatnak megfelelően. Bereczki Kinga ugyanakkor arra buzdítja a pedagógusokat és a szülőket, mutassanak példát bátorságból, öntudatból a felnövő generációnak azáltal, hogy becsülik önmagukat, nyelvünket, kultúránkat. A CIVEK kampánya ősztől az iskolákban folytatódik, rendezvényeikkel diákok és pedagógusok figyelmét kívánják felhívni az anyanyelvhasználat fontosságára.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.