Erőt meríteni a múltunkból

A magyar Országgyűlés elnöke erről Balatonfenyvesen a Ma­gyar Népfőiskolai Collegium 23. alkalommal megrendezett konferenciahe­tén beszélt tegnap a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Magyarországról érkezett mintegy 150 résztvevő előtt tartott előadásában.
Ezt a fajta előretekintő, önmagunk értékeiben biztosan, a magunk erejében meg a Jóisten segítségében bízó mentalitást szeretnénk megvalósítani – mondta a házelnök. Hozzátette: mind­az, amit az elmúlt három évben tettek, ezt szolgálja, nemcsak a szűkebb, hanem a tágabban vett nemzetpolitikában, azaz a 15 milliós magyarságról gondoskodás politikájában is. Kövér László szerint ez többé-kevésbé si­került is.
A házelnök arra az önmagának feltett kérdésre, hogy ez a siker választási siker is lesz-e majd 2014 tavaszán, úgy felelt: ez részben azokon is múlik, akik most részt vesznek a balatonfenyvesi rendezvényen. Vagyis nemcsak a magyar­országi magyarokon, hanem mind­azokon, akik már éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével – tette hozzá. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: eddig csaknem 500 ezren igényelték és több mint 400 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot.
Arról, hogy milyen hatással lesz a 2014-es választásra a határon túli ma­gyarok szavazata, a házelnök azt mond­ta, biztos abban, hogy a magyarországi választások nem azoknak a szavazatain múlnak majd, akiknek nincsen Magyarországon állandó lakóhelyük. Nem is szeretném, hogy ezen múljon – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint ugyanakkor abból a szempontból óriási jelentősége van a következő választásnak, hogy a jelek szerint a magyarországi baloldal megpróbál a határon túli magyarok szavazataira is aspirálni. Ha a magyar baloldal tartósan szembesül azzal, hogy a határon túli magyarok szavazataira is szüksége van, akkor előbb-utóbb a politikáját is ehhez igazítja – magyarázta Kövér László. Hozzátette: és ha ez így lesz, akkor a teljes nemzetpolitikát érintő alapvető kérdésekben is közelebb tudunk jutni egymáshoz. Hosszú távon ezt a szavazati lehetőséget nagyon fontos gyógyszernek gondolja olyan nemzetpolitikai bajainkra, amelyeket száz éve hordozunk magukkal, és az elmúlt húsz évben bizonyos szempont­ból súlyosbodtak is, eljutva egészen drámai mélypontokig – mondta Kö­vér, példaként említve a 2004. december 5-ei népszavazást.
A parlamenti munkáról szólva elmondta: az elmúlt három évben ezer­nél több törvényt fogadtak el, melyek koronája az alaptörvény. El­fogadása húszéves adóssága volt a magyar társadalomnak, önmaga felé a magyar nemzetnek. A késedelmet a házelnök azzal indokolta, hogy 2010-ig – noha a Horn-kormánynak 1994–1998 között lett volna rá lehetősége, hiszen az SZDSZ-szel kétharmados többségük volt a parlamentben – nem volt konszenzus, nem volt kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó megegyezés arról, hogy egy új alkotmányt nyélbe üssünk.
Az Országgyűlés elnöke az alaptörvényben foglaltakkal kapcsolatban kiemelte: nem elégszik meg azzal, hogy az állam működésének alapvető szabályait rögzítse, mint tette az 1989-től hatályos ideiglenes alkotmány, hanem foglalkozik azzal is, hogy kik vagyunk – mármint mi, magyarok, a magyar nemzet –, milyen hagyomá­nyokat tisztelünk, milyen értékeket ápolunk, milyen erkölcsi elvekre sze­retnénk felépíteni hazánkat, a jövő Magyarországát, milyen Magyaror­szágot szeretnénk a gyerekeinknek, az unokáinknak hátrahagyni. Hoz­zátette: az alaptörvény arról is szól, hogy mi egy nemzet vagyunk, egy és oszthatatlan nemzetnek fogjuk fel magunkat, és a magyar állam, a mindenkori magyar politika felelősséget visel a határon túli magyarokért, köteles velük foglalkozni, és támogatja közösségi önkormányzataik kiépítését, valamint kapcsolattartásukat nemcsak az anyaországgal, hanem egymással is.