A csődvédelmi beadvány – amely után az ügyben eljáró szövetségi törvényszéknek 90 napon belül kell eldöntenie, hogy a hitelezők közül ki részesül korlátozott összegű kárpótlásban – egy több évtizeden át tartó agónia vége: az amerikai autóipar fellegvárában ma a közszolgáltatások is alig működ­nek, és miközben az egykor kétmillió lakójából 713 ezer maradt, az erőszakos bűncselek­mények szá­mát tekintve Detroit listavezető lett az Egyesült Ál­lamokban. A városban hetvenezer ház áll elhagyottan, a men­tőkocsiknak naponta mindössze az egyharmada indul el, estén­ként pedig a teljes közvilágításnak csak felét kapcsolják be.
A folyamatos eladósodás miatt Rick Snyder, Michigan állam republikánus kormányzója márciusban válságmenedzsert nevezett ki a detroiti helyzet megoldására. Kevyn Orr ajánlatot tett a hite­lezőknek, akik minden dollárjukért tíz centet kaptak volna vissza az önkormányzattól. Bár a legtöbb hitelező állítólag hajlott az alkura, a visszavonult városi közalkal­mazottakat tömörítő két nyugdíj­biztosító végül nemet mondott.
Detroit csődje évek óta téma az Egyesült Államokban. A republikánusok veszni hagyták volna, a demokrata elnök, Barack Obama közvetve megmentette a várost, hiszen első megválasztása után 80 milliárd dolláros men­tőövet dobott az autóiparnak. (A Chryslernek és a General Mo­torsnak adott pénz je­len­tőségére jellemző, hogy Obama tavaly többé-kevésbé ezzel nyerte meg az elnökválasztást Michi­ganben és Ohióban is.)
A csődvédelem egyébként nem azt jelenti, hogy Detroit végleg lehúzta a rolót, Dave Bing polgármester jelezte, hogy a város nem fizetésképtelen, a közalkal­mazottak megkapják a havi bérüket. De a városnak „új kezdetre” van szüksége, amihez jó alapot biztosít a General Motors bejelentése, miszerint csőd ide vagy oda, marad Detroitban. Az autóipar ugyanis a válság ellenére is fejlődik: két év alatt 23 ezer új munkahelyet teremtett. A Detroitéhoz hasonló mértékű önkormányzati csőd soha nem volt még az Egyesült Államokban.
Európában elég kicsi a való­színűsége annak, hogy Detroithoz hasonlóan fizetésképtelenné váljon egy nagyváros – mondta Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügy­ve­zető igazgatója az MTI-nek. Ki­fejtette: az európai és az amerikai gyakorlat közötti legfőbb kü­lönbség az, hogy az európai városok, fővárosok az amerikaiknál jóval kisebb pénzügyi önállósággal rendelkeznek.