Az EU mezőgazdasági politikája, az ún. közös agrárpolitika azt hivatott biztosítani, hogy a gazdálkodók tisz­tességesen meg tudjanak élni a földmű­ve­lésből és az állattenyésztésből, az európai polgárok pedig – megfizethető áron – elegendő és jó minőségű élel­miszerhez jussanak. Az agrárpolitika keretében az EU jövedelemtámogatást nyújt a gazdálkodóknak, feltéve, hogy a kedvezményezettek teljesítik a szigorú élelmiszer-biztonsági, kör­nyezetvédelmi, valamint állat-egészségügyi és állatjóléti előírásokat (ez teszi ki az uniós agrárbüdzsé 70 százalékát). A megállapodás értelmében 2014-től változni fog a sza­bályok egy része. Például a farme­reknek a jövedelemtámogatásért cserébe fenntartható, a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzését, a termények diverzifikálását és egészséges legelők kialakítását célzó gaz­dálkodásra kell áttérniük. A reform eredményeképpen méltányosabb lesz a pénzforrások elosztása is: 2019-től mindegyik tagország az EU-átlag legalább 75 százalékának megfelelő uniós agrártámogatásban fog része­sülni. A politikusok megállapodtak arról is, hogy a fiatal gazdálkodók a jövőben több segítséget kapnak majd. Növelni kell a fiatalok arányát a mezőgazdaságban, hiszen az európai farmerek 30 százaléka, vagyis 4,5 millió gazdálkodó 65 évnél idősebb, és csak 6 százalékuk fiatalabb 35 évnél. Az eddigi segítség mellett a kezdő farmerek az indulást követő első öt évben plusz 25 százalékos jövedelemtámogatásban fognak részesülni.
Az új szabályok 2014 januárjában lépnek hatályba. Néhány nyitott kérdésről a 2014–2020 közötti uniós költségvetés tárgyalásakor születik majd döntés.
Az EU-ban mintegy 12 millióan fog­lalkoznak földműveléssel vagy állattenyésztéssel fő tevékenységként. A mezőgazdaság és az agrár-élelmiszer­ipar együttesen az uniós GDP 6 százalékát termeli meg, és 46 millió munkavállalót foglalkoztat. (Az Ec.europa.eu nyomán)