Módosul az Első lakás program
Egymilliárd lejjel egészítette ki az Első lakás program idei költségvetését a pénzügyminisztérium, de az új szabályozás értelmében csakis lej alapú hitellel lehet a pénzhez jutni, ami leszűkítheti az igénylők körét, mert a valuta alapú kölcsönök akár 25 százalékkal is olcsóbbak. A fiatalok egy részének jövedelme várhatóan nem fedezi a drágább, lej alapú hitel törlesztőrészletét, mások nem vállalják a nagyobb anyagi megterhelést. Az Első lakás programban az állam a hitelek értékének 50 százalékát garantálja, így a bankok kétmilliárd lejnyi új hitelt adhatnak ki a fiataloknak. A kormány által kiutalt pénz közel egyharmadát, 300 millió lejt az állami alap­ból épült (ANL-s) lakások vásárlásának támogatására szánják. 2013-ban eddig 620 millió euró értékben közel 17 ezer hitelért vállalt jótállást az országos garanciaalap, de a hiteleknek csak 7 szézalékát vették fel lejben. Az elmúlt időszakban napi 80–90-ről 160-180-ra ugrott a hiteligénylők száma, de a programban részt vevő 16 bank közül már csak négy, a BRD, a BCR, a Transilvania Bank és a Banca Românească rendelkezik Első lakás alapokkal. Ezekből is csak háromnál lehetett valuta alapú kölcsönöket igényelni, a BCR már korábban úgy döntött, hogy csak hazai devizában hitelez. A költségvetés kiegészítését már egy hónapja várják, ilyen mértékű változtatásra azonban nem számítottak az érin­tettek. Bankszakemberek szerint mindössze 2015-ben lesz előnyösebb lej alapú hitelt felvenni.

Két új irodát nyit a KRÜH
Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) – jelentette be Szatmáry Kristóf magyar gazdaságsza­bályozásért felelős államtitkár. A  KRÜH 11 irodájából négy működik Romániában, a marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy a város hagyományosan régióközpont­nak számít, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet. A KRÜH vezérigazgatója, Radetzky Jenő azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke a magyarlakta területek gazdasági erősödése. A magyar gazdasági növekedés nem képzelhető el a Kárpát-medence gazdasági integ­rációjának megerősítése nélkül. Radetzky szerint a Kárpát-medence magyar lakosságának szülőföldön maradását is segíti a gazdaság erősödése. Erős gazdaság nélkül nem lehet beszélni sem nemzeti, sem egyéb autonómiáról.

Nyereség a veszteség után
556,7 millió lejes nyereséget ért el az első fél évben a Román Kereskedelmi Bank (BCR), miután tavaly ilyenkor még hasonló mértékű, 548,5 millió lejes veszteséget szenvedett. A teljesítményt a bank átszervezésének tulajdonítják. Az osztrák Erste Group tulajdonában levő pénzintézet tavaly decemberben 1600 személy elbocsátásáról és 60 veszteséges fiókjának bezárásáról döntött. A folyamat még nem zárult le. Az Erste Group nettó nyeresége az egy évvel korábbi 453,6 millió euróval szemben  301,2 millió euróra csökkent idén, a nyomott hitelkereslet és az alacsony piaci kamatok miatt csökkent nettó kamatbevétel, valamint az Ausztriában, Szlovákiá­ban és Magyarországon kivetett bankadó és tranzakciós adó miatt. A jutalékokból és díjakból származó nettó bevétel ugyanakkor 865,5 millió euróról 895,9 millió euróra nőtt.

A vagyonmegosztás sem segít
Nemsokára környezetvédelmi bélyegilletéket kell fizetni a vagyonmegosztással szerzett autók után is. A kormány rendelettel módosította az eddigi szabályozást, amely felmentette az illeték kifizetése alól azokat a tulajdonosokat, akik vagyonmegosztással vagy ehhez hasonló eljárással próbálták kikerülni a rendelkezést. Ezzel többen visszaéltek, és a törvény adta lehetőséggel vásároltak használt járművet az Európai Unióból. Az első fél évben közel 20 százalékkal esett vissza az újautó-kereskedés Romániában: júniusig csak 21 500 új autót, viszont 102 ezer régit vásároltak, vagyis négy­szer nagyobb a használtautó-kereskedés az országban, mint az új autók piaca. (demeter)