Az első beleolvasásra is érzékelhető, hogy a Tibád Sándor szerkesztette összeállítás az egykori mezőváros reprezentatív személyisége, Gábor Áron köré szerveződik. A kötet véle indul, kiváltságnak nevezi, hogy Bereck szülőfaluja lehetett egy olyan székely nemesnek, aki hazájának, székely nemzetének, a szabadság eszményének adta életét. Ezt a szemléletet erősíti a könyv borítója is, Vargha Mihály Gábor Áron főtéri szobrának színes képe uralja a címoldalt, és vizuálisan közvetíti az üzenetet: Itt élned, halnod kell!, másrészt a belső címlapról is Gábor Áron ismert arcképe köszönti az olvasót.

Gábor Áronnak a kötet élére állítása az őrnagy származása körül bizonyos budapesti körökben felfuttatott ostobaságra is replika, illetve a történelmi valóság helyreállításával van dolgunk. A kiadvány összeállítói szövegbe foglalás nélkül is arra adnak választ, hogy a székelymagyar hős nem más etnikum szülötte.

A kötet a továbbiakban Bereck, Ojtoz és Sósmező történelmi kronológiájával tárja az olvasó elé a mezőváros és a függőségében lévő települések summás históriáját. Bereck és a történelmileg mindig hozzá tartozó Ojtoz völgye Sósmező határáig rendkívül mozgalmas történelmi múltat tudhat magáénak, évezredeken át a hadak útjaként szolgált. Az élő emberi emlékezet ma is képes befogni történelmünknek sorsunkat, nemzeti mivoltunkat meghatározó históriai csomópontjait, köztük az 1848—49-es forradalmat és szabadságharcot, az első világháború eseményeit, amikor a térségben állóháború alakult ki, s a második világégést, amikor a Szoros a Vörös Hadsereg inváziójának feltartóztatásával írta be nevét történelmünkbe. A kiadvány mintegy leltározza az eseményeket megörökítő emlékjelek, emlékművek, az épített örökség és a helyszínek, történelmi kegyhelyek sokaságát.

Az Ojtozi-szoros és tágabb környéke jelentős turisztikai adottságokkal rendelkezik. Ennek könyvbéli szálláscsinálója Tibád Orsolya.

A kiadvány gazdag, a szöveges mondandót felerősítő illusztrációs anyagot tartalmaz. Találunk közötte olyan eltűnt értékeket is, mint a régi községháza monumentális épülete, a Teuton kereszt a sósmezői temetőben, az ugyancsak elpusztított országzászló-talapzat.

A kötet Bereckből és Ojtozból elvezet Gábor Áron hősiességének háromszéki helyszíneire, Kézdivásárhelyre, Eresztevényre, Kökösbe, Sepsiszentgyörgyre. A félszáz oldalas kiadványban jelen vannak a település kiemelkedő értelmiségi személyiségei, köztük a berecki származású Illyés Kinga művésznő, az erdélyi és általában a magyar költészet kiváló tolmácsolója.

A kiadványban nagy nyomatékkal szerepel Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos minden vallásfelekezetének egyháztörténete.

A kötet felelős kiadója Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke. A számítógépes szerkesztés Handra Levente, a grafikai szerkesztés Finna József munkája.

Bereckben rövid időn belül A székely őrnagy szülőföldjén a harmadik ilyen jellegű kiadvány. Tibád Sándor egyháztörténeti munkáját Hódmezővásárhelyen adják ki, s készül az Ojtozi passzusról és véle összefüggésben Bereckről is egy szubjektív történelmi áttekintés.