Az elmúlt napokban látható erőszak rendkívül aggasztó – szögezi le a két uniós vezető, akik szerint meg kell akadályozni a helyzet további eszkalációját, aminek beláthatatlan következményei lehetnek Egyiptomra és a térség országaira egyaránt. „Sajnálatos, hogy a társadalmi-politikai hídépítést és a min­denki előtt nyitott politikai folyamatot támogató nemzetközi erőfeszítéseket, amelyekhez az EU is hozzájárult, a konfrontáció útja váltotta fel. Ez az út nem vezet sehova. Az erőszaknak véget kell vetni” – szögezi le Barroso és Van Rompuy, akik szerint ebben különleges felelősség terheli az átmeneti kor­mányzatot és a hadsereget. „Az elmúlt napok vérontása, az erőszak, a gyilkolás indokolhatatlan és tűrhetetlen. Az emberi jogokat tiszteletben kell tartani és be kell tartani. A politikai foglyokat szabadon kell engedni” – áll a közleményben.
A párbeszédnek nincs alternatívája – szögezi le a portugál és a belga uniós vezető. Barroso és Van Rompuy elengedhetetlennek tartja, hogy minden egyip­tomi politikai erő újra elkötelezze magát az ország demokratikus jövője mellett, és részt vegyen abban a folyamatban, amely a választásokhoz és ci­vil kormányzat megalakulásához vezet. Az uniós vezetők emlékeztetnek, hogy az ideiglenes kormányzat is emellett kötelezte el magát, amikor átvette a hatalmat. A hadseregnek tiszteletben kell tartania és támogatnia kell ezt a folya­matot – írja a bizottság és az Európa Tanács elnöke. „Az egyiptomiak demokrácia és alapvető szabadság iránti vágyát nem lehet figyelmen kívül hagyni, még kevésbé vérbe fojtani” – húzza alá José Manuel Barroso és Herman Van Rompuy.
Mint arról beszámoltunk, pénteken újabb összecsapások voltak Egyiptomban, a Mu­zulmán Testvériség hívei és a rendőrök közötti összetűzésben legkevesebb 80-an vesztették életüket, 300-an megsebesültek. A demonstrációk során a biztonsági erők több mint ezer személyt tartóztattak le.
A megbuktatott elnököt, Mohammed Murszit támogató Muzulmán Testvériség a hétre újabb demonstrációkat hirdetett meg, miközben az egyiptomi miniszterelnök a Muzulmán Testvériség betiltását javasolta szombaton. Serif Sauki közlése szerint Hádzim el-Beblávi miniszterelnök a nem kormányzati szervezetek működésének engedélyezéséért felelős szociálisügyi mi­niszternek tett javaslatot az iszlamista szervezet jogi úton történő feloszlatására. „A kérdést tanulmányozzák” – fűzte hozzá a szóvivő.

A Muzulmán Testvériség
Az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség működését először 1954-ben tiltották be, az akkori kormányzat fel is oszlatta a szervezetet. Hoszni Mubarak elnöksége (1981–2011) alatt illegalitásban működött, időnként azonban – a választásokon indított független képviselőjelöltjei révén – a parlamentbe is bejutott. Mubarak két évvel ezelőtti bukása után saját pártot hozott létre Szabadság és Igazságosság néven, s a szabad választások eredményeként a legerősebb frakcióval rendelkezett az új kairói törvényhozásban. Értelemszerűen az iszlamisták pártja kapott megbízást az új kormány megalakítására is. A tárcák és a vezető állami tisztségek elosztásakor azonban – bírálók és megfigyelők szerint – nem a szakértelem, hanem a párttagkönyv volt az elsődleges szempont. Ennek nyomán pedig elmaradt a tömegek által várt gazdasági fellendülés. A Muzulmán Testvériség népszerűsége rohamosan csökkent, amit tavaly elnökké választott jelöltje, Mohammed Murszi sem volt képes ellensúlyozni. A tömeges elégedetlenség idén tavasszal nagyméretű utcai tüntetésekben öltött testet. Ezekre reagálva a hadsereg július 3-án megfosztotta hatalmától Murszit, és felfüggesztette az iszlamisták által szövegezett új alkotmányt.