Az 1934. augusztus 19-én Magdeburgban befejeződött IV. vízilabda Európa-bajnokságot Magyarország nyerte Németország és Belgium előtt. A győztes magyar csapat: Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Kusinszky György, Németh János, Sárkány Miklós, Vértessy József. * Ma ötvenöt éves Lele Ambrus kézilabdázó, a moszkvai olimpián (1980) negyedik helyen zárt magyar csapat tagja. * Harmincnyolc éves Kuttor Csaba triatlonista, aki a sydneyi és az athéni játékokon képviselte a magyar színeket. * 1945. augusztus 19-én Budapesten az Üllői úti stadion 40 000 nézője előtt: Magyarország–Ausztria 2:0 (2:0). Barátságos mérkőzés. Játékvezető: Szigeti (magyar). Magyar­ország: Csikós–Rudas, Szücs, Biró–Sárosi III., Lakat–Illovszky, Szusza, Mike, Zsengellér, Egresi. Szövetségi kapitány: Gallovich Tibor. Ausztria: Ploc–Bortoli, Sesta–Gernhardt, Ocwirk, Müller–Zischek, Decker, R. Fi­scher, Jerusalem, Durek. Gólszerzők: Rudas (18. p – tizenegyesből), Zsengellér (32. p).
1926. augusztus 20., Budapest, Hungá­ria út, 9000 néző előtt: Magyarország–Lengyelország 4:1 (3:0). Barátságos mérkőzés. Játékvezető: Fabris (jugoszláv). Magyarország: Remete–Fogl II., Fogl III.–Raix, Sándor, Bobrik–Senkey II., Horváth, Kautzky, Dobos, Szidon. Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Lengyelország: Szumiec (Kisielinzki – 46. p)–Pychowsky, Karasiak–Chruscinski, Kuchar, Zastawniak (Spajda – 47. p)–Kubinski, Batsch, Kaluza, Stalinski, Sperling (Milde – 47. p). Gólszerzők: Kautzky (9. p), Horváth (31. p), Fogl II. (42. p), Stalinski (48. p), Senkey II. (58. p). * Az 1954. augusztus 20-án Amszterdamban kezdődött I. női evezős Európa-bajnokságon a magyaroknak is jutott érem, igaz, valamennyien külhoniak voltak: az ausztriai Sika Éva egyesben szerzett ezüstérmet, a romániai Rostás Gizella, György Erzsébet és Kardos Márta a nyolcas hajóban evezve szintén ezüstérmet nyert. * Nyolcvankilenc éve született Nagy Ambrus párbajtőrvívó, a melbourne-i olimpia (1956) férfi párbajtőr csapatversenyén második helyen végzett magyar csapat tagja. * Ma negyvenhét éves Dudás Gyula, a sydneyi olimpia 20 km-es gyaloglóversenyének 37. helyezettje. * Az 1966. augusztus 20-án Utrechtben megkezdődött XI. úszó Európa-bajnokságon a Csikány József, Lenkei Ferenc, Gulyás Ákos, Szentirmay István alkotta 4x100 m-es vegyes váltó bronzérmet szerzett, Turóczy Judit pedig ezüstérmet nyert a 100 m-es gyorsúszásban.
Augusztus 21. Ma hetvennyolc éves Dömötör Zoltán. Van valaki, aki nem emlékszik a tokiói olimpia vízilabdadöntőjének közvetítésére, a „lőj, Dömötör, lőj…”-re? – aligha –, aki három olimpián vett részt: Rómában (1960) bronzérmet, Tokió­ban (1964) aranygóljával aranyérmet, Mexikó­városban (1968) újra bronzérmet nyert. Dömötör két Európa-bajnokságon is részt vett, mindkettőn – 1958, Budapest és 1962, Lipcse – aranyérmet szerzett, akárcsak az 1963-as Porto Alegró-i Universia­dén. Úszóként vett részt az 1954-es torinói Európa-bajnokságon, ahol a 4x200 m-es gyorsváltóval Európa-bajnoki címet nyert. * Negyvenegyedik születésnapját ünnepli ma Deli Rita, a Tatabányán született kézilabdázó, a sydneyi olimpián ezüstérmet nyert magyar csapat tagja. * 1927. augusztus 21-én rendezték meg Comóban a XXIX. evezős Európa-bajnokságot. Szendey Béla egyesben megvédte egy évvel korábban szerzett ezüstérmét.
Augusztus 22. Száztizennyolc éves lenne a kolozsvári születésű Somodi István, az első londoni olimpia (1908) ezüstérmes magasugrója. Somodi akkori érme, ha aprópénzre váltjuk, Erdély első olimpiai érme volt. 188 cm-es ugrással harcolta ki a dobogó második fokát, ennél nagyobbat ott, Londonban csak az olimpiai bajnok, az amerikai Harry Porter ugrott (190,5 cm). Az olimpia után Somodi István visszavonult a sportéletből, és bankárként dolgozott Ko­lozs­váron. Az első világháborút a fronton harcolta végig. A két világháború között banktisztviselői munkája mellett a Ko­lozsvári Atlétikai Klub atlétikai szakosztályának volt edzője, majd 1940-től elnöke. Mint edzőnek tanítványa volt két sepsiszentgyörgyi atléta is – Péter László és Kiss György. Somodi István 1963-ban, 78 éves korában hunyt el. * Hatvanhárom éve született Aradon Lázár Erzsébet evezős. Nagyszerű sikersorozat áll mögötte. 1968-ban és 1971-ben Európa-bajnoki aranyérmet szerzett a kormányos négypárevezőssel, 1973-ban Európa-bajnoki ezüstérmet vehetett át, majd rá egy évre világbajnoki ezüstéremért léphetett a dobogóra. Az 1976-os montreali olimpián bronzérmet szerzett a kormányos négypárevezőssel. * Ma negyvenhárom éves Nagy Tímea párbajtőrvívó, Atlantában egy negyedik hellyel „melegített”, aztán Sydneyben és Athénban aranyérmekért léphetett dobogóra. Túl az olimpiákon szerzett még hat világbajnoki aranyérmet (ötöt csapatban, egyet egyéniben) és két bronzot (csapatban), egy Európa-bajnoki arany-, két ezüst- és egy bronzérmet, az Universiadén pedig hatszor állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Mi tagadás, eléggé tömve van érmes vitrinje. * 1926. augusztus 22-én fejeződött be Budapesten az I. úszó Európa-bajnokság. A magyar érmesek: arany: Bárány István (100 m gyors, nem kisebb egyéniséget győzött le, mint a legendás hírű svéd Arne Borg, aki aztán kárpótolta magát, aranyérmeket szerezve 400 m gyorson és 1500 m gyorson), ezüst: Bartha Károly (100 m hát), 4x200 m gyors (Bitskey Zoltán, Wanié András, Szigritz Géza, Bárány István), bronz: Balázs Gyula (csehszlovákiai) műugrásban. * 1946. augusztus 22-én kezdődött Oslóban a III. atlétikai Európa-bajnokság. Csaplár András bronzérmet nyert 10 000 méteren, a csehszlovákiai Bém János ugyancsak bronzérmes lett rúdugrásban. * 1958. augusztus 22-én kettős magyar győzelemmel indult az V. női evezős Európa-bajnokság, egyesben: 1. Pap Kornélia (magyar), 2. Sika Éva (ausztriai), bronzérmet szerzett a magyar kormányos négypárevezős csapat: Granek Istvánné, Raskó Józsefné, Terelmes Lász­lóné, Kőszegi Jánosné, Radványi Rudolfné, valamint a kormányos négyes egység: Se­bes­tyén Borbála, Rakitay Zsuzsa, Lukachich Győzőné, Nagy Ottóné, Benedek Antalné, és nyert egy ezüst- és egy bronzérmet a román színekben versenyzett Kardos Márta a kormányos négyes, illetve a nyolcas hajóban evezve.
Augusztus 23. Ma lenne nyolcvannégy éves a labdarúgó Aranycsapat balszélsője, Czibor Zoltán, a helsinki olimpia aranyérmese, a berni világbajnokság ezüstérmese, a Ferencváros, a Honvéd, majd a Barcelona csatára. Negyvenháromszor öltötte magára a magyar válogatott címeres mezét. * Negy­vennégy éve született Márkus Erzsébet súlyemelő, a sydneyi olimpia ezüstérmese (69 kg). * Ötvenkilencedik születésnapját ünnepli ma Csapó Gabriella röplabdázó, két olimpia – Montreal és Moszkva – résztvevője és kétszeres negyedik helyezettje. * 1931. augusztus 23-án megkezdődött Pá­rizsban a III. úszó Európa-bajnokság. És milyen jól! 100 m gyors: 1. Bárány István, 2. Székely András, 400 m gyors: 1. Bárány István, 1500 m gyors: 1. Halassy Olivér, férfi 4x100 m gyors: 1. Magyarország (Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István), 100 m hát: 2. Bitskey Aladár, 3. Nagy Károly, női 4x100 m gyors: 3. Magyarország (Mallász Margit, Tóth Ilona, Sipos Margit, Lenkei Magda). * 1957. augusztus 23–25-én rendezték Gand­ban a IV. kajak-kenu Európa-bajnokságot, s ezen megszerezték a magyar kajak-kenu sport első arany-, ezüst- és bronzérmeit. Aranyérmesek: K-2 500 méteren az Urányi János–Fábián László kettős, Novák Gábor (C-1,1000 m), Parti János (C-1, 10 000 m), ezüstérmes az Urányi János–Fábián László kettős K-2 10 000 méteren, bronzérmesek: K-1, 4x500 m-es váltó (Veréb Dezső, Petróczy János, Mészáros György, Kiss Lajos), a Farkas Imre–Hunics József kettős C-2 1000 méteren. * 1963. augusztus 23–25. között rendezték meg Jajcéban a VII. kajak-kenu Európa-bajnokságot. A magyarok aranyérmet nyertek K-2 10 000 m-en (Timár István, Fábián László), K-4 10 000 m-en (Timár István, Fábián László, Koltai Ottó, Ürögi László), bronzérmesek: Kovács Kálmán (K-1, 500 m), Hesz Mihály (K-1, 10 000 m), a Gyűrű Endre–Soltész Árpád kettős C-2 1000 m-en.
Augusztus 24. Százhuszonöt éve született Budapesten Payr Hugo birkózó, aki az első londoni olimpián (1908) két súlycsoportban is szőnyegre lépett: a kötöttfogás kisnehézsúlyában (93 kg), valamint nehézsúlyában (100 kg). Mindkét súlycsoportban a negyedik helyen végzett. * 1956. augusztus 24–26. között került sor Bledben a III. női evezős Európa-bajnokságra. Ezen egyesben az ausztriai Sika Éva ezüstérmet, a magyarországi Pap Kornélia bronzérmet nyert, a kormányos négypárevezős magyar hajó (Grunek Istvánné, Orodán Ida, Raskó Józsefné, Kőszegi Jánosné, Skotniczky Ilona) ezüstérmes lett. Ezüstérmet nyert még román színekben Kardos Márta a nyolcas hajóban evezve. * 1958. augusztus 24-én ért véget Stockholmban a VI. szabadtéri atlétikai Európa-bajnokság. Ezen Balázs Jolán (Románia színeiben) aranyérmet szerzett magasugrásban, Zsivótzky Gyula kalapácsvetésben és Kulcsár Gergely gerelyhajításban bronzéremmel gazdagította a magyar atlétika éremgyűjteményét.
1960. augusztus 25-én kezdődött Ró­mában a XVII. nyári olimpia. Nyolcvan­három ország 4738 férfi és 610 női versenyzője állt rajthoz 18 sportág 150 versenyszámában. A magyar aranyérmesek: Kárpáti Rudolf (kardvívás, egyéni), Németh Ferenc (öttusa, egyéni), Parti János (C-1, 1000 m), Török Gyula (ökölvívás, légsúly, 51 kg), kardcsapat (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás), öttusa, csapat (Balczó András, Nagy Imre, Németh Ferenc), és nem szabad megfeledkeznünk B­alázs Jolánról sem, aki magasugrásban győ­zött. Ezüstérmesek: Horváth Zoltán (kard­vívás, egyéni), Nagy Imre (öttusa, egyéni), Polyák Imre (birkózás, pehelysúly, 62 kg), Szöllősi Imre (K-1, 1000 m), Zsivótzky Gyula (kalapácsvetés), K-2, 1000 m (Mészáros György, Szente András), kajak 4x500 m (Szöllősi Imre, Kemecsey Imre, Szente András, Mészáros György), női tőrcsapat: Juhász Katalin, Kovácsné Nyári Magdolna, Sákovicsné Dömölky Lídia, Székelyné Marvalics Györgyi, Rejtő Ildikó. Bronzérmesek: Kulcsár Gergely (gerely), Rózsavölgyi István (1500 m-es síkfutás), Veres Győző (súlyemelés, váltósúly, 75 kg), K-2, 500 m (Bánfalvi Klára, Egresi Vilma), C-2, 1000 m (Farkas Imre, Törő András), labdarúgócsapat: Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Dudás Zoltán, Dunai I. János, Faragó Lajos, Göröcs János, Kovács III. Ferenc, Novák Dezső, Orosz Pál, Pál Tibor, Rákosi Gyula, Sátori Imre, Solymosi Ernő, Török Gábor, Várhidi Pál, Vilezsál Oszkár, vízilabda-válogatott: Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkai László, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Katona András, Konrád János, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Rusorán Péter. * Ma ünnepli hatvanhetedik születésnapját a marosvásárhelyi kajakos Székely Mária, aki a római olimpián (1960) a K2 500 méteres számában a hatodik helyen végzett. * Negyvenhét évvel ezelőtt hunyt el Buda­pesten a Félixfürdő melletti Váradszent­mártonban született Schen­ker (Ozoray) Zoltán kardvívó, a stockholmi olim­pia (1912) győztes magyar kardcsapatának tagja, az egyéni verseny negyedik helyezettje. Tizenkét évvel később, a második párizsi olimpián (1924) újra pástra lépett, a kardcsapattal ezüstérmet nyert, a tőrcsapattal bronzérmet, és kard egyéniben újra a negyedik helyen végzett.