Gyümölcstermesztésről Orbaiszéken

2013. augusztus 21., szerda, Faluvilág

A gyümölcstermesztés népi kultúrája úgy talál a néprajzzal, mint a spiritusz a vízzel – Nagy Zsolt túl a néprajzkutatás felette érdekes és izgalmas munkáján, a gyümölcskertészkedés ösvényére lépett. A mértéktelen pálinkafogyasztás és az alkoholizmus elleni küzdelem sajtóreprezentációja 1875–1914 között címmel nemrég tartott előadást a fiatal néprajzkutatók zabolai szemináriumán.
 

Nagy Zsolt a rendszerváltás után született, 1991-ben. Gyermekkorát Gyergyószen­t­miklóson és a Nyárád mentén töltötte. A székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola grafika szakának végzőseként felvételizett a kolozsvári néprajz tanszékre, ahol ebben az évben végzett, és azonnal be is iratkozott a Sapientia Egyetem kertészeti szakára Marosvásárhelyre. Felmenői a Bekecs alatti Gegesen éltek.
Elsőéves néprajzos hallgatóként a temetkezési kultúra kötötte le a figyelmét, emiatt vidéken gyűjtött. Marosszéken figyelt fel a hagyományos gyümölcstermesztési kultúrára, ugyanis azon a vidéken a temetők is tele vannak gyümölcsfákkal, ami Háromszékre például nem jellemző. Kimondottan a XIX. század végének gyümölcskultúrája érdekelte. Szakdolgozatát februárban védi meg. Abban ismerteti: akkoron a lelkészek és kántortanítók felvállalták, hogy az oltás-szemzés ismeretére-technikájára megtanítják a falvak népét. A fiatal kutató beleásta magát a szakfolyóiratok, publicisztikai kiadványok gyűjteményeibe, s egyik leg­izgalmasabb témája a vidéki gyümölcsfesztiválok alakulása, amely érzésünk szerint, ha valamikor létezett is mifelénk, ma már nem élő hagyomány.
– Élő hagyomány volt ez valamikor itt, Háromszéken is?
Nagy Zsolt: Ozsdolán például minden évben megünnepelték a cseresznyeszedést-cseresznyetermést. Lehetne ezt egyfajta termésünnepnek is nevezni. Ehhez kapcsolódott Hilib és Haraly korabeli népessége is. Hasonlóképpen alakult a szilva esetében (Szilvás) Zalánban, ami érdekes, hogy mára felújult falunap formájában. Erdélyben én 15 gyümölcsfesztivált tudtam dokumentálni. A legkorábbi a mezőségi Magyardécséhez kapcsolódik, több száz éves hagyomány, csak a diktatúra idején szenvedett megszakítást. A mindenkori lelkész volt a kezdeményezője, aki például csak úgy adta össze a fiatal párokat, ha a határban valahol elültettek egy-egy cseresznyecsemetét.
– Zabolán tulajdonképpen nyári gyakorlatát folytatja, s milyen szerencse, hogy éppen itt, ahol Pozsony tanár úr múzeuma is működik!
– Önkéntesként vagyok a múzeumnál, elvállaltam a tárlatvezetést, amit már az ezelőtti években is gyakoroltam. Zabola központi fekvése kiváló arra, hogy betekintsek Orbaiszék kortárs gyümölcstermesztési kultúrájába is. Gyalog és kerékpáron járom a környék falvait, monografikus szinten szeretnék összeállítani tudományos, összefoglaló jellegű dolgozatot erről. Búvár­kodom a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol készséggel segítenek, falvakon felveszem a kapcsolatot a lelkészekkel, akik helyi adatközlőket ajánlanak. Egyéb­ként nagyon barátságosak, kedvesek az emberek, szívesen veszik az érdeklődést, és készséggel segítenek munkámban. Egyelőre azt tudom mondani, hogy majdnem egészében bejártam a vidéket, és annak ellenére, hogy nem nagy terület, gyümölcskultúráját felette változatosnak ismertem meg, amit az is tetéz, hogy a népesség is változatos: magyarok, románok és romák is lakják a falvak egy részét. Igen érdekes a havasalji falvak gyümölcsgyűjtö­getése, mint amilyen a rózsabogyószedés Hilibben és környékén. Az Orbaiszékhez tartozó Bodzavidék bizonyára megint más képet mutat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Mi a véleménye a Bolojan-kormány megbuktatásáról?







eredmények
szavazatok száma 1798
szavazógép
2013-08-21: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Történelem a toronygömbben

Építkezés folyik Uzonban. A szó legszorosabb és átvitt értelmében is építkeznek az alvégi nagyközségben. Ezúttal nem a községépítésről, hanem a közösségi-lelki építkezés és a kultikus épületek javíttatása-tatarozása felől érdeklődtünk. A református templom harangtornya már hófehéren messziről világít és jelzi: itt van Uzon. A római katolikusoknak is bőven akad gondjuk még a hideg beállta előtt. Ungvári Barna András református lelkipásztorral és Albert Imre plébánossal beszélgettünk.
2013-08-21: Riport - Váry O. Péter:

Könyvek mögül (Hogyan működik egy antikvárium)

Az is bolond, aki könyvkereskedővé lesz ma e világban. Kétsze­resen átírva is érvényes Csokonai szállóigévé vált sora, hiszen sokak szerint a könyv idejét múlta, túlvilághálósított napjainkban információhordozóként egyik percről a másikra elavul, szépirodalmat pedig egyre kevesebben olvasnak.