Legfőbb erőnk az ima

2013. augusztus 21., szerda, Közélet

Az ima legyen legfőbb erőnk, a család pedig legfőbb támaszunk – fogalmazta meg László Attila székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébános tegnap a Perkőn a Szent István-napi búcsún tartott ünnepi szentbeszédében. A Szent István-búcsú Kézdiszentlélek központjában, a 2009-ben felavatott, a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente által készített Szent István-szobor előtti téren kezdődött délelőtt. A helyszínen a Kézdiszéki Székely Tanács kezdeményezésére két székely zászlót húztak fel.
 

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

Az ünnepség nyitányaként a kézdiszentléleki egyházi kórus Dávid Emil karnagy vezényletével egyházi énekeket adott elő, majd Balogh Tibor polgármester szólt az egybe­gyűltekhez, köszöntötte a hazai és határon túli – a budapesti, nyékledházi, szentgáli, alsónyéki, gönci és fóti – résztvevőket, a testvértelepülésekről érkezett vendégeket. Az elöljáró kifejtette: az élet ezeken a tájakon soha nem volt könnyű, hanem küzdelmes volt, de szent királyunknak sikerül össszefognia a magyarságot. Tovább kell adni az életet, az anyanyelvet – hangsúlyozta a község első embere, aki követendő példaként Szent István királyunkat említette. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozta: saját szü­lő­földünkön akarunk élni, gyermekeink megtalálják a boldogulás útját, a biztonságos magyar jövőt itt­hon, Székelyföldön. Bíró Levente, a Kézdi­széki Székely Tanács elnöke a Székelyföld tervezett feldarabolása ellen emelte fel a szavát, arra szólítva fel a felső-háromszéki székelységet, hogy az SZNT által meghirdetett nagy menetelésen, október 27-én egy emberként tüntes­senek Kököstől Bereckig a Ponta-kormány régiósítása ellen, illetve az egységes Székelyföld mellett. Összefogással sikerül teljesíteni történelmi küldetésünket – hangsúlyozta Bíró Levente. Az ünnepségen közreműködött a kézdiszentléleki fiatalokból álló együttes, amely gitárkíséret mellett az alkalomhoz illő énekeket adott elő. Sebestyén Rita tanuló saját versét szavalta el, majd Sass Szilárd, Budapest XI. kerületének önkormányzati kép­viselője köszöntötte a testvértelepülés lakosságát, idézett a szent király Imre fiához írt intelmeiből, végül saját nevében ajándékozta meg az általa kezdeményezett Magyar Nyelvért Benedek Elek-díj idei nyertesét, Bándi Lilla Enikőt. Az ünnepség koszorúzással fe­jeződött be. A szobornál díszőrsé­get állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság három vitéze és a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend Márton Áron Tarto­mány több képviselője.
A koszorúzás után a több száz fős tömeg egyházi zászlókkal az élen elindult a szent hegy felé, ahol 12 órakor ismét megszólalt a perkői kis kápolna harangja, bú­csúra szólítva a Szentföld falvai­nak hívő katolikus népét. Előző nap, a hagyományokhoz híven, Kiskászon ifjúsága díszítette fel a Szent István-kápolnát és környé­két. A kis kápolna mögötti szabadtéri oltár előtt több százan hallgatták az ünnepi szentmisét, Szent István királyunkra emlékeztek. A Dávid Emil kéz­di­szentléleki kántor által ve­zényelt egyházi ének­kar szent ki­rályunk emlékét idéző éne­­keket adott elő. Az ünnepi szent­mise főce­lebránsa ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki fő­esperes volt, aki a környékbeli papsággal kö­zö­sen celebrálta a szertartást, Szent István életét példaként állítva a mai nemzedék elé. Az ünnepi szentbeszédet László Attila szé­kelyudvarhelyi-szombatfalvi plé­bános tartotta, akit még az előző plébános, Csiby József  hívott meg. Az ünnepi szónok Szent István királyunkról szólva arra kérte a jelenlevőket, hogy a hit évében az ima legyen az egyik legfőbb erőnk nekünk is, ahogy Szent Istvánnak is az volt, aki a krisztusi úton őszintén és elkötelezetten vezette népét. Arra szólított fel továbbá, hogy a család legyen közösségünk egyik legfőbb támasza. A plébános kemény hangon ítélte el a mai táltosokat, sámánokat, jó­sokat, pa­rázsjárókat, leszögezve: Kop­pány nem győzhet Szent István felett. Arra kérte az ifjakat, hogy vállalják az életadó családalapítást, hiszen ezen múlik a nemzet jövője. A plébános a Veled, Uram, de nem nélküled szavakkal zárta ünnepi szentbeszédét. A szentmise végén Pál Ferenc frissen ide helyezett plé­bános kö­szönetet mondott mind­azoknak, akik szebbé tették az ünnepet. A plébános külön kö­szöntötte a bögözieket, akik előző állo­más­helyéről egy keresztaljá­val érkeztek. A szentmise a ma­gyar és a székely himnusz kö­zös eléneklésével ért véget.
Délután a perkői kőszínpadon a rozsályi, szentgáli, csernátoni és kézdiszentléleki tánccsoportok léptek fel. Az egész napos ünnepség Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház művésze és a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvós­zenekar operett-, musical- és film­sláger-előadásával és őrtűz­gyúj­tással zárult.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 785
szavazógép
2013-08-21: Máról holnapra - Simó Erzsébet:

A székely főváros elrománosítása

Marosvásárhely fokozatosan vesztette el a Székelyföld fővárosa rangját, s magyar város jellege is egyre nagyobb károkat szenved. A harmadik mandátumát töltő Dorin Florea demokrata-liberális polgármester korábbi simulékonysága szét­foszlott, s újabban egyre több nyíltan ma­gyarellenes lépést enged meg magának.
2013-08-21: Közélet - :

A kiegyezés éve (Böjte Csaba felhívása)

A párbeszéd és a kiegyezés évét hirdette meg a magyar nemzetnek Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes a magyarországi Baranya megyei Birjánban tegnap az államalapítás ünnepe alkalmából tartott szentmiséjén.