Miközben Amerikában lényegében megnyÃlt az út a klónozott állatokból készÃtett termékek kereskedelme elÅ‘tt, Európában is mind több szakvélemény lát napvilágot ezek biztonságával kapcsolatban. Az álláspontok azonban nem mindig egyeznek: mÃg alig pár napja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság alapvetÅ‘en kedvezÅ‘ véleményt hozott az ügyben, addig a tudomány és az új technológiák etikai vonatkozásaival foglalkozó testület (EGE) a minap kétségeinek adott hangot.
A klónozott állatok szenvedéseinek és egészségügyi problémáinak jelenlegi fokát figyelembe véve a szervezet ugyanis kétkedik abban, hogy a fogyasztásra szánt állatok klónozása etikailag igazolható. A testület azt ajánlja, hogy ezek az emberi fogyasztásra szánt termékek csak akkor kerülhessenek forgalomba, ha biztonságukat elÅ‘tte garantálták. Az EGE sÃkraszáll azon uniós szabályozás végrehajtása mellett is, mely az állatok és a belÅ‘lük készÃtett termékek nyomon követhetÅ‘ségét biztosÃtja, és leszögezi, hogy a klónozott állatok, ezek ivadékai és a belÅ‘lük készÃtett termékek importja megfelelÅ‘ dokumentáció mellett történhet, különös tekintettel a nyomon követhetÅ‘ségre és az állatjólétre.
Pánik a svájci kolbászkészÃtÅ‘k között
A svájci hentesek azért aggódnak, hogy az idei labdarúgó Európa-bajnokságon nem tudnak majd elegendÅ‘ mennyiséget felszolgálni hÃres kolbászukból, a Cervelatból. A pánik oka, hogy nem kapnak elegendÅ‘ marhabelet BrazÃliából az importtilalom miatt. Bár Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ilyen kérdésekben tartja magát a brüsszeli intézkedésekhez. Az EU pedig betiltotta a húsbehozatalt BrazÃliából a kergemarhakór miatti félelem miatt. A svájci hússzövetség szerint a meglévÅ‘ marhabélkészletek nyárra fogynának ki, épp amikor kezdÅ‘dik az Európa-bajnokság. Az optimistább elÅ‘rejelzések szerint viszont egészen év végéig kitartanak a készletek, tehát nincs miért aggódni. Svájcban évente több mint 160 millió darab fogy el a Cervelatból. A hentesek remélik, hogy az Eb alatt az országba érkezÅ‘ turisták miatt ez jócskán megnÅ‘. A húskészÃtÅ‘k most alternatÃv megoldásokat keresnek, ArgentÃnából, Paraguayból, Uruguayból és Dél-Afrikából importálnának marhabelet. De ez átmeneti megoldás, szerintük csak BrazÃlia képes elegendÅ‘ mennyiségű marhabelet szállÃtani.
Élelmiszer-drágÃtó parlagok
Egyre több jel mutat arra, hogy a nyugat-európai gazdák nem élnek azzal a lehetÅ‘séggel, mely az idei esztendÅ‘re feloldja a termÅ‘földek kötelezÅ‘ ugaroltatását. Ezt tavaly vetette fel Mariann Fischer Boel, az unió agrárbiztosa, hogy elÅ‘segÃtse a gabonatermés növelését, és lassÃtsa az élelmiszerárak növekedését. A Financial Times brit napilap most arról számolt be, hogy a termelÅ‘k érdektelensége az élelmiszerárak további emelkedését mozdÃtja elÅ‘. A parlagterületek termelésbe vonásával az unió gabonatermése tÃzmillió tonnával több lehetne. Ennek csekély a valószÃnűsége, mert a két legnagyobb gabonatermelÅ‘ országban, Franciaországban és Németországban csak 1,2, illetve 1,9 százaléknyi parlagterületet számoltak fel.
Feloldott importtilalom
Oroszország feloldotta a lengyel növényi termékek importjára vonatkozó tilalmat, véget vetve annak a hosszú ideje tartó vitának, mely megakadályozta az Európai Unió és Oroszország közötti új megállapodás létrejöttét. Oroszország decemberben szüntette meg a lengyel hús és hústermékek importjára 2005 óta fennálló tilalmat. A tilalom elrendelése egybeesett a két ország közötti kapcsolatok romlásával. Az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel kormány 2006 novemberében megvétózta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Oroszország és az Európai Unió között az új partneri viszonyról, és mereven ellenezte Oroszország OECD-tagfelvételi tárgyalásait is. Miután az orosz mezőgazdasági miniszter jelezte, hogy a húsimport tilalmának a feloldásával kapcsolatban megoldás születik, Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő bejelentette, hogy országa hamarosan visszavonja az EU—orosz tárgyalások megkezdését akadályozó vétóját. Korábbi becslések szerint az orosz élelmiszer-embargó Lengyelországnak nagyjából egymillió dollárjába került naponta.
