Szügyi György: nincs székelyföldi pozitív jövőkép

2008. január 23., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Idén is megtartotta szokásos év eleji tréningsorozatát Háromszéken Szügyi György, a szegedi Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ vezérigazgatója. Előadás-sorozatának központi témája a pozitív jövőkép kialakítása volt. Sepsiszentgyörgyön a vállalkozók számára is hasonló súlypontú, gondolatébresztő előadást tartott, ezt követően beszélgettünk Szügyi Györggyel.

― Mit jelent a pozitív jövőkép egy vállalkozó számára, és az miért fontos?

― Hadd kezdjem egy picit általánosabban. Azt gondolom, hogy ma európai uniós tagállamként, európai piacon és tulajdonképpen világpiacon tevékenykedve, semmilyen körülmények között egyetlenegy vállalkozás sem engedheti meg magának, hogy nem az eddigi vállalkozásvezetési tapasztalatokon nyugvó módszertanokat, megközelítéseket használ. Egyszerűen a halál előszele egy vállalkozás számára, ha pancserül, hozzá nem értően, ezeket a módszereket nem tudomásul véve és nem tudatosan alkalmazva működik. Tehát ez egy vérfagyasztó üzenet szeretne lenni azok számára, akik úgy gondolják, bőven elég, hogy ha olyan kis hozzáértéssel, olyan kis próbálkozással, olyan gagyival megpróbálnak túllépni az induláson, vagy akár a vállalkozás növekedésének ügyén.

― Mi következhet ebből?

― Itt a legnagyobb veszély pontosan az egy vállalkozásra nézve, ha nem hozzáértő, de mégis beletalál egy piacba, amin aztán nagyot is bukhat. Mert akkor elveszítheti mindenét, netán ha nem jó vállalkozási formát választott, a saját vagyonát. Én azt kérem, hogy mindenki, aki vállalkozás irányába tevékenykedik, és aki jól akar alkalmazottként dolgozni, azt értse meg, hogy a vállalkozás hatékony működésének módszereihez neki kutya kötelessége tanulási, elsajátítási, gyakorlatba ültetési folyamatot elvégezni. Ez az első, nagyon fontos, általános üzenetem. Második, mint ahogy ha szeretnénk egy jó hidat tervezni, biztos, hogy a hídtervezés alapszabályait és módszereit vesszük elő, különben az építmény leomlik. Ugyanúgy igaz a vállalkozásra. Nagyon jó hír, hogy magyar nyelven már vannak jó, vállalkozással kapcsolatos szakkönyvek, persze, az is baj, hogy vannak nagyon rosszak is. Az a hosszú távú cél, hogy előbbiek egy nagyon tudatos kapcsolati rendszerbe beépítve itt elérhetőek legyenek, mert hallatlanul fontos, hogy alapvállalkozói készséget megtestesítő üzeneteket hordozzanak.

― Visszatérve a pozitív jövőképre...

― Szakemberként úgy látom, hogy ezen belüli az a kérdés, hogy a pozitív jövőkép mit jelenthet. Ezt is picit messzébb kezdeném, mert messzebbről megfogalmazva hátha egy kicsit jobban sikerül elhelyezni. Úgy látom, Székelyföld egyik nagyon komoly hiányossága, hogy nincs székelyföldi pozitív gondolat, nincs székelyföldi pozitív jövőkép, amelyben a székelyföldiek nagy része, mondhatnám, elsöprő többsége egyet tud érteni, és amelynek megvalósításán garantáltan közösen dolgozunk, miközben nyitva hagyjuk azokat a kérdéseket, amelyekről úgy látjuk, vitatnunk kell, hogy ki látja jobban. Mert ha végiggondoljuk, akkor azt hiszem, hogy pozitív jövőkép esetén egy nemzet, egy nép, amelynek több millió tagjának itt valamilyen módon boldogulnia kell, nem engedheti meg magának, hogy hagyja szétporladni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket egyenként mindenki tesz a maga módján, csak sok esetben kioltják egymást azok az erőfeszítések.

― Mit kellene nagyobb léptékben másként tenni? Hogy ne porladjunk, mint a szikla...

― Hihetetlenül nagy örömmel venném, ha elfogadnák az ajánlkozásomat, hogy teljesen ingyen és bérmentve levezetnék egy megbeszélést a mostani székelyföldi irányzatok, szervezetek vezetői, nagyobb közösséget képviselő elöljárói között, melynek keretében a mai előadásom üzenetét egy workshopon keresztül, velük feldolgozható formában megvalósítanám. Én lennék a legboldogabb, ha erre vállalkoznának.

― Miért?

― Mert én tanácsadó és képzőcég vezetője vagyok negyed évszázada, s azt lehet mondani, azt jól megtanultam, hogy segítséget, tanácsot csak annak lehet adni, annak célszerű adni, aki kéri. Tehát ahhoz kell egy alapnyitottság, egy felismerés, hogy egy külső segítség igenis, nagy haszonnal járna. Itt most biztos, nagy haszonnal járna az, amit én mondanék, mert könyörgöm, a szemünk előtt csúfosan megbuktak nemzetek az EU-n belül ugyanazért, amit én most itt hiányolok. Nem bírta Görögország, nem bírta egy csomó más állam, csak későre kapott észbe Portugália, és szintén későn Írország, mert ott is hét-nyolc évig nem tudták kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Csak egy idő után ismerték fel vezetőik, nem politikusokat mondok, minden gazdasági és egyéb társadalmi vezetőik, hogy emberek, üljünk le, és nézzük meg, mi az, amiben akkor is egyet tudunk érteni, ha mi vezetjük az országot, és akkor is, ha nem. És hogy ha már azzal mindketten egyetértünk, nézzük meg, hogyan tudjuk úgy együttműködéssé változtatni, hogy az ne legyen senki számára hátrány, sőt, ha eredményt tud mindenki számára adni, ezután helyezzük azokat a vitapontokat majd erre vagy e fölé, amin majd elvitatkozunk, és amin akár még össze is veszhetünk, de azt a gazdasági eredményességet, azt az életminőséget, azt a pályázati pénzlehívási képességet és eredményt, azt ne dobjuk ki az ablakon, mert torzsalkodunk. Tehát én azt gondolom, hogy nagyon nagy lehetőség lenne, ha a Székelyföld különböző közösségeinek vezetőivel ― nem hiszem, ha nagyon összeszámoljuk, hogy hat-tizenkettőnél több ember volna ―, egy szobába bemehetnénk egy nap, és ők azt tennék, amit én kérek, akkor a nap végén úgy jönnénk ki, hogy megértették, milyen hallatlanul nagy előny lenne, és nagyon röviden a végére tudnánk járni, hogyan lehet eljutni oda, hogy Székelyföld előremenjen. Mert én ma azt látom, hogy a Székelyföld veszélyben van.

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4439
szavazógép
2008-01-23: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

A régiók átgyúrhatók

Csutak István interneten is közzétett bírálata Románia jelenlegi regionális felosztásáról alaposan elveri a port a sebtében összetákolt mai rendszeren, s van többek közt egy megállapítása, amire azóta sem érkezett cáfolat.
2008-01-23: Pénz, piac, vállalkozás - Incze Ibolya:

Hozamok a nyílt végű alapoknál (Befektetés)

A banki betétkamatok csökkenése ellenére tavaly alig tízezerrel nőtt Romániában az amúgy kispénzű befektetőknek kitalált nyílt végű alapokba pénzt elhelyezők száma. Összesen 82 458 befektetőt tartottak nyilván az év végén, s ebből is 1312 jogi személy, melyeké az alapok nettó aktíváinak több mint a fele, 58,76 százaléka.