Az új törvény életbe lépése után mintegy fél évig tarthat, amíg a kóbor kutyák helyzete rendeződik, de csak akkor, ha minden önkormányzat komolyan veszi feladatait – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte az új jogszabályt, amely csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lesz jogerős, de végre alkalmazhatónak tűnik. Kár, hogy egy gyermek tragédiája kellett a megalkotásához – fűzte hozzá –, hiszen már évek óta látható, hogy a sok pénzt, időt és energiát felemésztő kóborkutya-stratégiák nem jártak sikerrel.
A gondok most sem azonosak Sepsiszentgyörgyön és Bukarestben, Szebenben és a községekben, de a napokon belül várható új törvény kellőképpen határozott és rugalmas ahhoz, hogy a hatóságok megfelelő megoldásokat találjanak a gazdátlan állatok sorsára vonatkozóan.
A törvény előírja, hogy a megjelenésétől számított 60 napon belül minden önkormányzatnak létre kell hoznia egy irodát és egy kutyamenhelyet, ellenkező esetben magas (több tízezer lejes) bírságokra számíthatnak. Mivel Sepsiszentgyörgynek már van menhelye, fenntartásába megpróbálja a környékbeli településeket is bevonni, hiszen elszigetelten amúgy sem tudnak fellépni a kóbor kutyák ellen – magyarázta a polgármester.
Következő lépésben két nyilvántartást kell létrehozni, a tulajdonossal rendelkező, illetve a gazdátlan állatokkal, és minden kutyát azonosítani kell (mikrocsippel). A szabadon kószáló jószágok befoghatók, és a menhelyre kerülnek, ahol kötelező módon ivartalanítják őket, a beteg példányokat pedig elaltatják. A kutyatulajdonosok hét napon belül visszaigényelhetik a magukét, de minden költséget (etetést, féregtelenítést, ivartalanítást) meg kell fizetniük. A gazdátlan ebek újabb hétnapos türelmi időt kapnak, ha ezalatt nem kerül pártfogójuk, őket is elaltathatják. Ez azonban nem kötelező: a törvény megengedi, hogy az önkormányzatok másképp határozzanak, és Antal Árpád úgy véli, a bentlakásos örökbefogadási rendszer bevezetésével jó néhány, jobb sorsra érdemes állat megmenekülhet. Ezt úgy képzelik el, hogy aki nem tud otthonában kutyát tartani, az is választhat magának egyet, amelynek etetését, egyéb költségeit fizeti, és akkor viszi sétálni, amikor akarja, de az eb állandó lakhelye a menhelyen lesz. A hétnapos határidő ugyanis nagyon rövid, kevés esélyt ad a kutyáknak, pedig itt elég jók az örökbeadási tapasztalatok: a szépmezői menhelyről már ötszáznál több kutyát vittek haza magánszemélyek (nem olyan egyesületek, amelyek az első sarkon elengedték őket), és ezeknek mindössze öt százaléka került vissza az utcákra. Eddig a menhelyről is engedtek szabadon (beoltott és ivartalanított) kutyákat, ez a továbbiakban tilos, és az is előírás, hogy minden nem fajtatiszta példányt ivartalanítani kell, a tulajdonossal bíró háztáji állatokat is. A gazdák amúgy kötelesek bejelenteni kutyáikat, ellenkező esetben több ezer lejes bírságra számíthatnak – de az ivartalanítás elutasítása vagy a kutyapiszok otthagyása is tízezer lejig büntethető. Ezt a sepsiszentgyörgyi polgármester maga is irreálisan magas összegnek tartja (az engedély nélkül épített házakra is csak ezer lejt szabhatnak ki), de azzal magyarázza, hogy rendet akartak teremteni e téren is. A törvény alkalmazási útmutatója egyébként később jelenik meg, a részletkérdések tisztázása tehát későbbre marad.
A megyeszékhelyen addig sem ülnek tétlenül: ma reggeltől nagyobb mértékű kutyabegyűjtésbe fognak, és ehhez kérik a lakosság együttműködését is. Az állatbarátok megnyugtatására Antal Árpád közölte, nem lasszóval, hanem kábítólövedékkel dolgoznak, és ha elaltatást végeznek, azt is fájdalom- és stresszmentesen teszik. A legfontosabb az emberek biztonsága, ezért kell felszámolni a szabadon kószáló falkákat, azt azonban el szeretnénk kerülni, hogy egészséges állatokat elaltassunk csak azért, mert megtehetjük – szögezte le. A következő lépésben – a költségek részbeni átvállalásával – kedvezményt kívánnak nyújtani azoknak, akik hozzájárulnak a nem fajtatiszta négylábú barátaik ivartalanításához, és – a környékbeli falvak, illetve támogató örökbefogadók segítségével – a túlzsúfolt menhelyet is bővíteni kívánják. A törvény egyik hiányossága, hogy a létszámon felüli, sok esetben agresszív juhászkutyákkal szemben nem ad választ, de ha minden házi és kóbor kutyát azonosítanak, e téren is letisztul a helyzet; az önkormányzat a maga részéről tanácsi határozattal kívánja szabályozni a kérdést, hiszen sok panasz van rájuk, a városvezetés pedig azt szeretné, ha a környékbeli erdőkben sétáló, túrázó, bicikliző gyermekek, fiatalok, idősek épségét, kikapcsolódását nem veszélyeztetné semmi. A városban jelenleg öt-hat ezer bejelentett, és mintegy 150–200 kóbor kutya él.
Baróton is megoldást jelent az új törvény
A kóbor kutyákra vonatkozó új törvény Baróton is megoldaná az egyre szaporodó gondokat, havonta átlagosan három embert harapnak meg a gazdátlan ebek. Lázár-Kiss Barna András polgármester úgy nyilatkozott, az első lépéseket már megtették, ezért amint érvénybe lép a jogszabály, cselekednek. A város vezetése a napokban vette fel a kapcsolatot egy, a kutyák befogását vállaló céggel, s a helybeli állatorvosokkal is egyeztetnek a négylábúak egészségügyi ellátásának lehetőségeiről. A városi költségvetésben elkülönített, beruházásra félretett húszezer lejből szabványméretű ketreceket szereznének be, az altatólövedékeket, az állatorvosi költségeket és az állatok ellátását pedig szolgáltatásként számolnák el. A kóbor kutyák számát Baróton és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban mintegy ötven-hatvanra becsülik. (hecser)