A csoda tulajdonképpen az lett volna, ha az Európai Bizottság elfogadja az RMDSZ polgári kezdeményezését. Lám, nem tette, ugyanarra a sorsra ítélte, mint az EMNP és az SZNT hasonló témakörben megfogalmazott indítványát.
Immár sokadszor bizonyosodik be: Brüsszelre nem számíthatunk a jogaink érvényesítéséért vívott harcban. Teljesen mindegy, hogy hatalmon vagy ellenzékben, a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt tagjaként vagy kívülről próbálja egy-egy szervezet, alakulat felhívni a figyelmet a rendezetlen kérdésekre, süket fülekre találnak. Hiába szövetkeztek az Európa-szerte élő kisebbségek, teljesen fölösleges volt a három erdélyi magyar szervezet különböző megfogalmazása. A Néppárt és az EMNT az őshonos kisebbségek, az SZNT a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelmére nyújtott be kezdeményezést, az RMDSZ kisebbségvédelmi jogszabálycsomagot állított össze, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak. Mindahányat ugyanazzal a magyarázattal söpörte le az Európai Bizottság: nem tartozik hatáskörükbe. Ezek után már csak az lenne igazán abszurd, ha helyt adnának a kóbor kutyák védelmében hozzájuk forduló Brigitte Bardot és Pamela Anderson kérésének, és eljárást indítanának Románia ellen, mert nem védi kellőképpen az utcán garázdálkodó ebeket.
Sejteni lehetett, s most ismét egyértelművé vált, Európára nem számíthatunk sem az autonómiaharcban, sem a megmaradásunkat szavatoló lépések érvényesítésében, de még az erőszakos beolvasztásunknak kedvező régióátszervezés megakadályozásában sem. Más utat, más eszközöket kell választani. Erőteljesen kellene felmutatni az erdélyi, a székelyföldi magyarság akaratát, elszántságát, ám a legnagyobb és önmagát egyetlen hiteles képviseletnek tituláló RMDSZ ismét nem győzi aprózni lépteit. A szeptemberi tüntetéstől visszalépett, a székelyek nagy menetelését talán támogatja, ám a mozgósításkor derül majd ki, hogy tettekre is hajlandó-e. A meghirdetett aláírásgyűjtés, a népszavazások kezdeményezése késlekedik, hétről hétre fogynak, lágyulnak a kérdések, megtörténhet, mire végre hajlandóak megmozdulni, már csak arról kell nyilatkoznia a népnek: akarja-e, hogy minden úgy maradjon, mint eddig. Felülkerekedni látszik ismét az RMDSZ örökké kompromisszumkész marosvásárhelyi szárnya, vágynak, igyekeznek a kormányba, hatalomba, s hogy recseg-ropog a koalíció, erre esélyt is látnak. Sok jel mutatja, hogy tárgyalnak, intézkednek a háttérben. Dörgölőznek Victor Pontáékhoz s félő, néhány bársonyszékért, kedvezményért, sehova sem vezető kis intézkedésért megint fel(el-)adják az ügyet. Bár ne így lenne...