Hazánk: a magyar nyelv

2007. május 30., szerda, Nemzet-nemzetiség

A haza mindig több és tágasabb, mint egy ország, amelyet a történelemben változó politikai határok zárnak körül. A haza: egy emberi közösség, amelyben otthon vagyunk, egy természeti táj, amely körülveszi életünket, egy kulturális hagyomány, amely megszabja gondolkodásunkat és cselekedeteinket. És a haza: maga az anyanyelv, a magyar nyelv, amely emberi személyiségünk, közösségi elhelyezkedésünk és történelmi identitásunk legfontosabb tényezője.

Vannak Európában népek, így az írek, amelyek elveszítették anyanyelvüket. Mi, magyarok ma is őrizzük hűségünket az iránt a nyelv iránt, amely több ezer éve kíséri életünket, megszabja gondolkodásunkat, és megalapozza nemzeti közösségünket. Mi, magyarok mindig ragaszkodtunk nyelvünkhöz, és ellen tudtunk állni mindazoknak, akik meg akartak bennünket ettől fosztani. A magyar nemzeti identitás szorosan összefügg a magyar nyelvvel: anyanyelvünk egyszersmind nemzeti identitásunk védelmezője és fennmaradásának záloga. Nemzeti identitásunk megőrzésének alapfeltétele anyanyelvünk megtartása: a magyar nyelv teljes körű használata és áthagyományozása minden, a Kárpát-medencében élő magyar számára. A külső, kétnyelvű régiókban csak a magyar nyelv alárendelt státusának felszámolása adhatja vissza a kisebbségi magyarok emberi méltóságát.

Az a meggyőződés, amelyet az előbbiekben kifejeztünk, hatotta át a Csíkszentdomokoson 2007. május 25-én rendezett, A Mi Hazánk a magyar nyelv konferencia eseményeit, azokat a tanácskozásokat, amelyek rendre vetettek számot anyanyelvünk, nemzeti irodalmunk, hagyományőrzésünk, néptánc- és -dalkultúránk, hitéletünk, sajtóéletünk, oktatásunk és nevelésünk jelen helyzetével és jövendő feladataival. Számot vetettünk a család, a természetvédelem, az autónomia, az érdekvédelem, a hálózatépítés feladataival is. Ez a számvetés arra irányult, hogy eredményesen és hatékonyan tudjuk megőrizni magyar nemzeti identitásunkat.

Törekvéseinket a magyar irodalom, a magyar kultúra és a magyar hitélet nagy szellemiségeinek a példája hatja át: szándékaink felett olyanok állnak őrt, mint Márton Áron, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Tamási Áron és Sütő András. Anyanyelvünk hűségében és védelmében ők a mi mestereink. Meggyőződéssel valljuk Kodály Zoltán igazságát: ,,Magyarország csak akkor maradhat fenn, ha minden egyes magyar lélekben határőr, s ha egymással megbonthatatlan kapcsolatot tart fenn, tudja egymást, a legészakibb őr megérzi a legdélibb minden mozdulatát."

Ennek az igazságnak kell vezérelnie gondolkodásunkat és tevékenységünket, valamennyiünkért, bárhol élünk is a Kárpát-mendencében és a nagyvilágban. Magyarország a mi számunkra ugyanis nem pusztán földrajzi fogalmat jelent, hanem a nemzeti kultúra, a nemzeti szolidaritás és a magyar nyelv virtuális otthonát.

Elhangzott Csíkszentdomokoson A Mi Hazánk a magyar nyelv konferencia közleményeként 2007. május 25-én.

Felolvasta Pomogáts Béla, a Magyar Anyenyelvi Konferencia elnöke.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2007-05-30: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Élő és beszélő székely kapu

Csíkszentdomokoson a csíksomlyói búcsút megelőző napon, ha a Székelyföldre jellemző monumentális látványelemeket a közemlékezetben rögzíteni akarom, a bőség zavara több ízben is elbizonytalanít, de aztán az egyházi és világi rendezvénysorozatokból a felcsíki nagyközség székelykapu-avatásának felejthetetlen képi emlékét emelem ki.
2007-05-30: Pénz, piac, vállalkozás - Incze Ibolya:

Nem könnyebb a hitelfelvétel

A lakosság a bankokból ezután sem vehet fel könnyebben hitelt, egyes elemzők szerint meglehet, még nehezebben és drágábban, mint eddig. Az első ujjongó sajtóhírek után ugyanis kiderült, a Román Nemzeti Bank ugyan nem diktálja a pénzintézeteknek, hogy mit tegyenek, de nem dobta a lovak közé sem a gyeplőt, bekéri a bankoktól a kidolgozott saját feltételrendszert, s ha azzal nem ért egyet, módosításra visszaküldi.