A magyar megmaradás fundamentumának és szimbólumának nevezte Semjén Zsolt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet az intézmény új, kolozsvári épületének avatóünnepségén. A magyar miniszterelnök-helyettes kiemelt feladatnak nevezte a magyarság megőrzését, kimunkálását és felmutatását.
„Ez az a gazdagság, amit csak mi, magyarok adhatunk az emberiségnek. Ezért kell a magyar egyetem, a magyar oktatás” – mondotta. Semjén keresztény megközelítéssel mind a kozmopolitizmust, mind a sovinizmust antropológiai tévedésként mutatta be. Úgy vélte, kinek-kinek nemcsak a családja, a rokonai, a szomszédjai felé vannak „állapotbeli kötelezettségei”, hanem a nemzete felé is, és az „égi hazához is hűtlen, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál”. És amiként csak az oroszság adhatta a világirodalomnak Dosztojevszkijt, és csak a németség adhatta a világ zenekultúrájának Wagnert, ugyanúgy csak a magyarság adhatta Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bolyai Jánost. Semjén Zsolt a magyar nyelv zsenialitásának tulajdonította, hogy a magyarság számarányán felül adott Nobel-díjas tudósokat. Ezért rendkívül fontosnak tartotta, hogy magyar nyelven folyjon a magyar fiatalok oktatása. Az egyetemre óriási szerep hárul a közösséget képviselni tudó értelmiség kinevelésében – vélekedett. A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon, a nemzet megmaradásához azonban a magyarországi, az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra is szükséges. „Az erdélyi magyarság legyen biztos abban, hogy számíthat Magyarországra, a magyar kormányra, és mi is számítunk önökre” – zárta beszédét Semjén Zsolt. Az egyetem szenátusa Bocskai-díjban részesítette az egyetem két korábbi rektorát, Tonk Sándort és Szilágyi Pált. Tonk Sándor posztumusz kapta meg az elismerést, amelyet korábban Orbán Viktornak és Németh Zsoltnak is megítéltek.
Az új épület ünnepélyes átadásán Németh Zsolt külügyi államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is részt vett. A magyarországi vendégeket Emil Boc és Horváth Anna, Kolozsvár polgármestere és alpolgármestere fogadta a repülőtéren. A felavatott épületet az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői áldották meg. A magyar állami támogatással felépített 5000 négyzetméteres hasznos területű kolozsvári egyetemi épület mintegy ötmillió euróba került.
