Mintegy húszezerre becsüli a magyar áldozatok számát Matuska Márton újvidéki újságíró, aki szerda este beszélt az 1944–1945 közötti délvidéki tragédiáról. A téma elismert kutatójaként az akkori történéseket idézte fel, ugyanakkor fontosnak nevezte a magyar egységet mind Erdélyben, mind Vajdaságban.
A vajdasági mészárlásokra utaló történelmi tények ismertek: 1942 januárjában a magyar karhatalom atrocitásait követően háromezer és néhány száz sajkás-vidéki szerb, illetve zsidó vesztette életét, majd 1944 októbere és 1945 májusa között Tito rendőrsége délvidéki magyarokat gyilkolt, Matuska Márton szerint a vérengzés áldozatainak száma húszezer körüli. Vérbosszú volt? – kérdezte a délvidéki szakértő beszélgetőtársa, Bogdán László. – A két eseménysorozatnak semmi köze nem volt egymáshoz, magyarázta Matuska, a partizánok olyan, vajdasági településükön köztiszteletben álló magyarokat is kivégeztek, akik 1942-ben az ottani szerbek életét mentették meg. A ‘44–45 közötti szörnyű likvidálásra, települések „magyartalanítására” vélhetően maga Tito adta ki a rendeletet, sok esetben utólag hozták meg a halálos ítéletet, de a kivégzett horvátokkal is ugyanígy jártak el. Titóék mindenkit likvidáltak, akiről feltételezték, hogy a kommunista rendszer ellen cselekedne – magyarázta Matuska. Amint a csapatok megérkeztek Délvidékre, katonai közigazgatást rendeltek el és Versecnél megkezdődtek a gyilkosságok, a vérengzés legnagyobb része 1944–1945 között zajlott le, az akkori parancsnok jelszava: „szavatolni kell a térség délszláv jellegét”. A negyvenes évek elejére utalva a szerbek megszállókként emlegetik a magyarokat, miközben mi felszabadultunk, ezt a különbséget ma már meg merjük fogalmazni – tette hozzá Matuska Márton. A szerb vérengzés magyar áldozatainak pontos számát még mindig nem tudják, de úgy véli, óvatos becslésre van szükség – Mészáros Sándor történészre hivatkozva –, mintegy húszezer délvidéki magyar áldozatról lehet beszélni, „ennyit be tudunk bizonyítani”.
Matuska Márton szerint a szerbek a „lelkek megtörését” tekintették elsődleges célnak, a kommunizmus bukása után így nekünk is lelkünket kell helyreállítanunk. Politikusokra, kutatókra, tudományos akadémiákra további feladatok hárulnak, ő maga 1990-ben kezdte közölni a témához kötődő tárcasorozatát a Magyar Szó című újvidéki napilapban, azóta több kötete megjelent (délvidéki tragédiánkról részletesen beszámol a Keskenyut.hu honlap is). Matuska szerint közös magyar ügyekben érdemes gondolkodni, kell a magyar autonómia mind a Székelyföldön, mind a Vajdaságban, előadását is erősítésként tartotta, s mint feleségével hangoztatták, lélekben velünk lesznek az október végi nagy menetelésen is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
