A július-augusztusi árakat elem­ző felmérés szerint a román fővá­rosban a lakossági villamos energia ára az európai fővárosokéval összehasonlítva rendkívül ala­csony, hiszen a valamivel több mint 13 eurócentes kilowattóra átlagnál csak Belgrádban fizetnek kevesebbet (ennek mintegy felét). Ugyan­akkor a vásárlóerő tekintetében kifeje­zetten drága a bukaresti villamos áram, hiszen a párizsi dupláját is meghaladja. Hasonló a helyzet Budapesten.
Az októbertől havonta frissülő je­lentésből kiderül az is, hogy a föld­gáz végfelhasználói áránál is hasonló a helyzet, bár itt Bukarest némileg „sereghajtó” szerepet játszik. A gáz kilowattóra szerinti abszolút ára ugyanis a huszonkét vizsgált főváros közül a legalacsonyabb (alig több mint 3 eurócent), míg vásárlóerő-pa­ri­táson is alig negyven százaléka a legnagyobb stockholmi áraknak. Bu­da­pest ez utóbbi mutató tekintetében a hátsó középmezőnyben található.
Érdekes megfigyelni az egyes fővárosokban alkalmazott díjelemek és adótartalmak mértékét. Míg abszolút értékben legdrágább Koppenhágában a kb. 30 centes fogyasztói ár mintegy 15 százaléka az energia díja, 30 százalékpontnyi a rendszerhasználati díj, az adó mér­téke pedig több mint ötven száza­lék (energiaadó és áfa), addig Belg­rád­ban nincs is energiaadó, Bu­ka­restben pedig az adóterhek hozzá­vetőleg harminc százalékkal növelik az energia és a szállítás árát.
A földgáz díjelemei is rendkívüli változatosságot mutatnak. Van, ahol egyáltalán nincs energiaadó (például Bukarestben vagy Budapesten), van, ahol áfatartalma nincs az árnak (Stockholm), mégis ez utóbbinál a legmagasabb (mind abszolút, mind vásárlóerő-paritáson).
Az elemzés a fogyasztók teherbíró képessége szerinti összeha­sonlítást is végez. Megvizsgálják, hogy egy kiválasztott háztartás az adott országokban jövedelmének hány százalékát költi bizonyos mennyiségű villamosenergia- és földgázfogyasztásra. A választott háztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban. A háztartás éves szinten 2200 kWh áramot és 10 000 kWh (kb. 1162 köbméter) földgázt fogyaszt. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mér­ték. Megvizsgálták, hogy az előbbi fogyasztás mellett az egyes or­szágok a fenti módon kiválasztott háztartásai a nettó jövedelmük hány százalékát költenék villamos energiára és földgázra. A model­lezett kétkeresős háztartás villamosenergia- és földgázfogyasztásának költségei és jövedelmük hányadosa tekintetében idén augusztusban Bukarest magasan ve­zet, a koppenhágai csaknem há­romszorosa, a legolcsóbb luxemburginak több mint nyolcszorosa. Ebben a „rangsorban” egyébként Budapest a második 6,6 százalékos aránnyal, vagyis a magyar háztartásokban közel ötször annyit köl­tenek villamos energiára és gázra, mint a „legolcsóbb” Luxem­burg­ban.
Ezentúl egyébként bárki nyo­mon követheti a földgáz és villamos energia lakossági árainak nemzetközi alakulását a MEKH honlapján.