A miniszterelnök hangsúlyozta: nem pusztán az a feladat, hogy a két ország lajstromba szedje a problémákat, hanem megoldást kell találniuk a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, illetve a gazdasági együttműködést érintő kockázatok elhárítására. Jövő kedden az ukrán kormányfő Moszkvában találkozik orosz kollégájával, Dmitrij Medve­gyevvel. Azarov ezzel kapcsolatosan kifejezte meggyőződését, hogy sikerül aláírniuk egy kormányközi ütemtervet a kétoldalú, illetve Kijevnek az orosz–fehérorosz–kazah vámunióval való jövőbeli együttműködésére vonatkozóan.

Befogadni a szíriai menekülteket
Nagyobb európai szolidaritást, több menekült befogadását szorgalmazták az Európai Parlament (EP) képviselői a szíriai konfliktus miatt megnövekedett menekültáradat kap­csán tartott kiemelt vitában a testület plenáris ülésén Stras­bourgban. Manfred Weber a számok ismertetésével kezdte: 93 ezren haltak meg, 2,6 millióan hagyták el az országot, és több mint 4 millióan hagyták el otthonaikat Szíriában. A néppárti német politikus szerint az EU-nak több menekültet kellene befogadnia. Weber kiemelte, hogy különbséget kell tenni a menekültek és az illegális bevándorlók között, s minden erőfeszítést arra kell összpontosítani, hogy véget érjen az erőszak Szíriában. A szocialisták részéről az osztrák Hannes Swoboda frakcióvezető szerint is be kell fogadni a menekülteket, továbbá lehetőséget kell nekik biztosítani, hogy megtapasztalhassák, megtanulhassák, mi a szabadság, és hogyan működik a demokrácia. A liberálisok EP-csoportjának vezetője, a belga Guy Verhofstadt kifakadt, nem mondhatjuk más országoknak, hogy fogadják be a menekülteket, miközben mi semmit sem teszünk. Szégyennek nevezte, ahogy a nemzetközi közösség kezeli a tragédiát, úgy ítélte meg, hogy az EU tagállamai közül túl kevesen túl kevés menekült befogadását vállalták.

A romák helyzetéről vitáztak
A romák helyzetéről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban tegnap. Az EU tanácsának soros elnökségét ellátó Litvánia külügyminiszter-helyettese, Vytautas Leskevicius emberi tragédiának nevezte, hogy több millió európai él a változás leghalványabb reménye nélkül a társadalom peremére szorulva, mély szegénységben. A diplomata szerint Európa hitelessége is kockán forog, hiszen ha nem képes megvédeni egyik kisebbségét, akkor aligha kérheti számon ezt másokon. Az alapjogokért felelős Viviane Reding EB-alelnök kijelentette: a bizottság betartatja az uniós jogot, a romákat a többi uniós polgárral azonos jogok illetik meg, köztük a szabad mozgás joga. A fideszes Járóka Lívia, az EP egyetlen roma képviselője emlékeztetett, hogy a romáknak szánt pénzeknek csak a töredéke, esetenként kevesebb mint tizede jut el azokhoz, akikhez kellene. Szerinte a nyugat-európai országok is képtelenek megoldani a bevándorlás keltette társadalmi problémákat. 2004 óta nagyjából négymillió roma lett az EU állampolgára, akik közül sokan indultak a szegényebb új tagállamokból a gazdagabb Nyugat felé. A nagy múltú és gazdag nyugat-európai demokráciák semmivel sem bizonyultak jobbnak az általuk kritizált új tagállamoknál, hiszen a szociális problémákra letartóztatásokkal, kilakoltatásokkal és kiutasításokkal válaszoltak – állapította meg a képviselő. Több EP-képviselő bűnözőnek igyekezett beállítani a kelet-európai cigányságot. A brit euroszkeptikus Függetlenségi Párt részéről Paul Nuttall aggodalmának adott hangot, hogy ha január 1-jén a román és bolgár romák korlátlanul vállalhatnak majd munkát bárhol az EU-ban, akkor Nagy-Britanniában robbanásszerűen nőni fog a gyermekprostitúció. A brit politikus szerint sok roma szülő koldusnak vagy zsebtolvajnak neveli a gyerekét. Viviane Reding a vita végén megdöbbenésének adott hangot, hogy ilyesmit kellett az Európai Parlament üléstermében hallania.