Száz éve már, több is talán... több bizony, hiszen 1894-ben rendezték meg az első kontinensviadalt, melyet az osztrák Engelmann Eduard nyert, Engelmannt a magyar Földváry Tibor követte az Európa-bajnoki dobogó legfelső fokán. Az osztrák visszavonult, műkorcsolya-iskolát alapított, és sorozatban nevelte az Európa-bajnokokat.
Míg igazán beindult Engelmann iskolája, a svéd Ulrich Salchow hangyaszorgalommal kilenc Európa-bajnoki címet gyűjtött be, aztán jöttek az osztrákok, méghozzá olyan lendülettel, hogy 1914 és 1938 között csak bécsi műkorcsolyázók nyerték a férfiak viadalát. A legeredményesebbnek Karl Schäfer (nyolc bajnoki címmel), illetve Willy Böckl (hat) bizonyult. A második világháború után Király Ede emlékeztette az öreg Európát arra, hogy volt még egyszer magyar kontinensbajnok. Igaz, Király előtt is állt már magyar a dobogó tetejére, Divin Károly, de ő felvidéki lévén csehszlovák színekben, ott, ahol Ondrej Nepela jeleskedett öt bajnoki címével. Hol áll ez a teljesítmény a Salchowé mellett? Tény, hogy Willy Böcklt sem tudták leszorítani az Európa-bajnokság örök rangsorának harmadik helyéről.
1930-ban két új versenyszámmal, a női és a párossal bővült az Európa-bajnokságok műsora, ennek aztán az osztrákok és a magyarok örültek, hiszen Burger Fritzi és az Orgonista Olga―Szalay Sándor duó révén aranyéremhez jutottak. Ez utóbbiak egyszer megvédték bajnoki címüket, Burger viszont már nem tudott ellenállni a csodálatos norvég kislánynak, Sonja Henie-nek, aki aztán sorozatban hat aranyérmet nyert, annyit, mint később a német Katerina Witt. Mindkettejüket túlszárnyalta az orosz Irina Szluckaja, aki hét aranyérem boldog tulajdonosa lett. Ennyi aranyérmet szereztek egyébként a magyar párosok, a már említett Orgonista―Szalay (két arany), majd a Rotter Emília―Szollás László, Kékessy Andrea―Király Ede (2), Nagy Mariann―Nagy László (2) kettős. A legeredményesebb páros műkorcsolyázónak a szovjet Irina Rodnyina bizonyult, akinek előbb Alekszej Ulanov (4), majd Alekszandr Zajcev (7) oldalán összesen tizenegy aranyérmet sikerült nyernie.
A jégtáncot 1954-ben iktatták be az Európa-bajnokságok műsorába. Brit számként mutatkozott be, aztán jöttek a szovjetek (oroszok), a csodálatos Ljudmila Pahomova―Alekszandr Gorskov kettős a hat bajnoki címével nem talált hasonló követőre.
A 97. Európa-bajnokságnak Zágráb adott otthont. Az első versenyszám, a páros a címvédés jegyében zajlott, a büszke címvédő a német Savchenko―Szolkowy kettős lett. És hasonló történésre készül a sportvilág a jégtánc esetében is. Na de ne siessük el. Lám-lám, a férfiak viadalán új bajnokot avattak, akárcsak jégtáncban is. A nőknél viszont Carolina Kostner megvédte címét, Sebestyén Júlia pedig a negyedik helyen zárt.
Zágráb dobogósai:
páros: 1. Aliona Savchenko, Robin Szolkowy (német) 202,39 pont, 2. Maria Muhortova, Makszim Trankov (orosz) 169,41 p., 3. Yuko Kawaguchi, Alekszander Szmirnov (orosz) 167,25 p.
férfi: 1. Tomas Verner (cseh) 232,67 pont, 2. Stephane Lambiel (svájci) 219,63 p., 3. Brian Joubert (francia) 219,45 p.
jégtánc: 1. Okszana Domnyina, Makszim Sabalin (orosz) 207,14 p., 2. Isabelle Delobel, Olivier Schoenfelder (francia) 205,92 p., 3. Jana Hoklova, Szergej Novickij (orosz) 197,06 p.
női: 1. Carolina Kostner (olasz) 171,28 p., 2. Sarah Meier (svájci) 169,44 p., 3. Laura Lepisto (finn) 165,65 p., 4. Sebestyén Júlia (magyar) 162,89 p.
