Forrásmentés Mikóújfaluban

2013. október 31., csütörtök, Faluvilág

Nem lehet tudni pontosan, mi vetett véget a mikóújfalusi híres sós-lúgos Hunnia gyógyvíz palackozásának, csak sejtjük, hogy az 1916-os esztendő, mert a román hadsereg bevonulása alkalmával sok ipari létesítmény vált lángok martalékává.

Ilyen volt a bálványosfürdői palackozó gyár, amely az akkori Magyarország első szénsavsűrítője volt, s a torjai Büdös-barlangból csöveken lefolyó szén-dioxidot dolgozta fel. Képét az Erdélyi Kárpát Egyesület folyóiratából ismerjük. Ekkor égett porrá a Bálványosi-hágó báró Apor Gábor építtette gyógyszanatórium mutatós épülete és a sepsibükszádi üveghuta. Ezek alapján feltételezzük, hogy a Hunnia dugaszolóüzeme is hasonló sorsra jutott.
Hogy ezt a gyógyvizet palackozták, arra bizonyság az akkor használt üvegcímke (képünk), amely már csak azért is fontos, mert Újfaluban sokan kétségbe vonták, hogy az üzem létezett, s úgy vélik, hogy Nyáguly Vilmos polgármester csak felkarolta a nem eléggé megalapozott hírt. „Ha igazuk lenne – felelte a polgármester –, akkor borvízfelfedezőként emlegetne az utókor, de megelégszem azon jóemberek segítségével, akik időt, energiát nem sajnálva dogoznak értékeink megmentéséért-gondozásáért, és nem utolsósorban megértik, hogy egy közösség, ha a múltból táplálkozva éli meg jelenét, biztos jövőt hagy utódaira.”
A Hunnia-forrás vizének kémiai összetételét a 19–20. század fordulójának legkiválóbb „vegybontója”, a parajdi születésű dr. Hankó Vilmos (1854–1923) kémikus, a székelyföldi borvizek avatott ismerője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja végezte el, orvosi javallatát pedig a szotyori Nagy családból származó dr. Nagy Károly korabeli tiszti főorvos 1906-ban. Dr. Schoffer X. Ferenc bécsi egyetemi tanár is írt a Hunnia-forrásról az 1919-ben magyar nyelven is megjelenő Ál­talános geológia című munkájában, a vizet 19 g szilárd alkatrésze miatt – amelyből 3,2 g szén-dioxid – kiválónak titulálta. A Hunnia palackozásának kezdetét 1894-re rögzíti Péter Elek és Makkfalvi Zoltán csíkszeredai mérnök és hidrogeológus A romániai ásványvíz-palackozás fejlődésének korszakai című, 2009-ben Miskolcon megjelent közleményben.
Nyáguly Vilmos csoportja (Gábor Géza, Sorbán Árpád, De­meter István, Demeter Géza, De­meter Bálint, Béres Zoltán és Urszuly Sámuel) egész napos munkával és minimális egyéni költséggel felszabadította azt a kerámiából készült kifolyócsatornát, amely a forrást a palackozóüzemmel össze­kötötte, s a polgármester elképzelése szerint egy szűrőberendezést is helyeztek a lefolyó szádához. „Ha a közbelépés nem hozza meg a várt eredményt, megkeressük és felújítjuk a forrás medencéjét is, akárcsak nemrég a Bedő-borvíznél” – nyilatkozta Nyáguly Vilmos. Az újfalusi forrásrendezés azt igazolja, hogy helyi erővel, helyi erőforrásokból is meg lehet menteni egy-egy pusztuló gyógykutat, miként azt Bodok, Bardoc és Bacon köz­ségben is tették, ugyanis az öreg Európában hamarosan hiánycikk lesz a víz, s a forrásokra senkinek nem lesz nagyobb szüksége, mint éppen a helyi közös­ségnek.
 

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4383
szavazógép
2013-10-31: Nemzet-nemzetiség - Pálmai Tamás:

A 22-es székely-magyar csapdája (Békési levelek)

Mintegy 22 országban és 22 magyarországi településen döntöttek úgy, hogy szimpátiatüntetéssel csatlakoznak a székelyek nagy meneteléséhez. Így Budapesten, Szol­nokon, Debrecenben, Keszthelyen, Békés­csabán, Hódmezővásárhelyen, Szombathe­lyen, Zalaegerszegen is felvonulással fejezték ki szolidaritásukat a résztvevők.
2013-10-31: Faluvilág - Iochom István:

Böjte Csaba esztelneki otthona

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett esztelneki Szent Rita Napközi Otthonban közel negyven helybeli, kurtapataki és bélafalvi hátrányos helyzetű gyermek részesül naponta meleg ételben és délutáni oktatásban.