Megkülönböztetést terveznek
Újra életre akarják kelteni az évszázadok óta kihalt őstulkot cseh, holland, német és amerikai kutatók, hogy az óriás patás állat csordái legeljék le a parlagon maradt földeket. A két méter magas, hosszú lábú, óriási szarvú állat, a barlangfestmények ismert szereplője a 17. század elején tűnt el végleg Európa vadjai közül. Minden ma élő, tejéért és húsáért tenyésztett marhaféle tőle származik.
Az őstulkot a hozzá legközelebb álló mai marhafajtákkal való keresztezéssel szeretnék „új életre kelteni”, vagyis visszatenyészteni. Az első cseh csorda a közép-csehországi Milovice melletti mezőkön jelenhet meg – adta hírül a Mlada fronta Dnes cseh napilap. Kihalt állatfajt eddig soha senkinek sem sikerült még feltámasztania. A nemzetközi kutatócsoport azt sze-retné, ha nagyjából száz őstulok születne a következő tíz évben, és néhány európai országban szabadon lehetne engedni egy-egy csordát. Csehországban tíz-tizenöt tulok bukkanna fel – írta a napilap. A szakértők szerint a gének türelmes kombinálásával tíz generáció után születhet olyan marhaféle, amelyet nem lehet megkülönböztetni az őstuloktól.
Állandósul a gabonatermelés
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat kiadta 2013. évi agrárstatisztikai zsebkönyvét, amely szerint szemes terményekből Franciaország az unió legnagyobb termelője, a tavalyi 285 millió tonnás össztermelés közel negyede, 68,5 millió tonna jutott rá. A második helyen Németország áll 45,4 millió tonnával, majd Lengyelország (28,5 millió tonna) és Nagy-Britannia (19,5 millió tonna) következik. Az Eurostat adatai szerint Magyarország 10,373 millió tonnával a 8. helyen áll. A zsebkönyv már a horvát statisztikákat is figyelembe veszi, noha Horvátország csak az idén júliusban csatlakozott az EU-hoz. Az unió össztermékének 44 százaléka volt búza, 26 százaléka kukorica, 21 százaléka árpa, 3 százaléka pedig rozs és egyéb. A 2008. évi 320,5 millió tonnás csúcs után az utóbbi három évben stabilan 285 millió tonna körül alakult az Európai Unió gabonatermelése. (Bokor)
