Székelyföld az erdélyi magyar szórvány belső anyaországa lehet – jelentette ki Székely István, az RMDSZ társadalomszervezési főtitkárhelyettese a magyar szórvány napja alkalmából tartandó rendezvények kapcsán.
Az RMDSZ Nagyenyeden a szórványnapi főrendezvényen mutatja be azt a kiadványát, amely a 2009-ben indult Székelyföld – szórvány partnerség eddigi eredményeit összesíti. Amint a füzetből kiderül, Kovászna és Hargita megye önkormányzatai az elmúlt négy évben megannyi olyan eseményt támogattak, amelyek a szórványban élő magyar közösségek önazonosságának megőrzését segítik elő. Székely István szerint a székelyföldi megyék önkormányzati vezetői megértették, hogy a Székelyföld megerősítésére irányuló politikai erőfeszítések akkor lesznek hitelesek és elfogadottak, ha a szórvánnyal kapcsolatban is többletfeladatokat vállalnak. „A belső anyaország fogalma volt a kulcsszó, amellyel meg lehetett nyerni az önkormányzati vezetőket a szórványprogramok támogatásának” – idézte fel Székely István. Hozzátette: a romániai törvények nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok más megyék területén működő civil szervezeteket támogassanak, ezért a nekik alárendelt kulturális szervezetek utaztatásával töltik be ezt a feladatukat. Az RMDSZ az erdélyi magyarságnak azt a rétegét tekinti szórványnak, amelyik csak külső segítséggel tudja nemzeti önazonosságát fenntartani, továbbadni. Kovászna Hunyad, Szeben, Brassó és Fehér megye, Hargita pedig Beszterce-Naszód és Temes megye, valamint a Fehér és Kolozs megye határvidékének számító Aranyosszék szórványközösségeibe szállítja a programokat. November 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének évfordulóját az RMDSZ kongresszusa 2011-ben nyilvánította a magyar szórvány napjává. Idéntől az egész Kárpát-medencében megünneplik a szórvány napját.
