Stratégiára van szükség a romániai magyar nagyvárosi szórvány lemorzsolódásának megállítására – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor az RMDSZ Főtitkársága és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett konferencián.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a stratégia célja, hogy megvalósításával megakadályozható legyen az identitásvesztés. Hozzátette: a magyarságnak még nem sikerült hatékony választ adnia a nagyvárosi szórvánnyal szembeni kihívásokra, ahol a magyar önazonosság elvesztése igen nagy arányú. Mint mondta, nemzetpolitikai szempontból az olyan nagyvárosi szórványközösségek – mint például a kolozsvári lakótelepen élő magyarok – ugyanolyan helyzetben vannak, mint a dél-erdélyi szórványban élők, ezért iskolahálózataik és közösségi életük ugyanolyan erősítésre szorul.
Horváth István, a kisebbségkutató intézet elnöke kifejtette: a nagyvárosi szórvány fogalom az 50 ezer lakoson felüli településekre vonatkozik, ahol a magyarság számaránya kisebb a többségi lakosságéhoz képest. A magyar nyelv újratermelődésének kockázatai kapcsán egy felmérés alapján kijelentette, a románnyelv-használat családon belül generációnként fokozatosan növekszik a szórványban. Az iskolaválasztás tekintetében elmondta, 1996-tól növekedett a román iskolaválasztás a magyar családok körében, a szórványban ez az arány 10 százalékkal emelkedett. A legtöbben azzal érvelnek e döntés mellett, hogy Romániában élnek, második helyen az oktatás színvonala szerepel, harmadik helyen az otthon és a magyar iskola közötti távolság jelenik meg magyarázatként.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese szerint a románul tanuló magyar gyerekek aránya az óvodában és az elemi iskolában 17, illetve 15 százalék, de ez az arány később fokozatosan nő, így a középiskolában már a gyerekek 24 százaléka tanul románul. A szakoktatásban a magyar gyerekek 44 százaléka tanul a többség nyelvén, de ez az arány 64 százalékos, ha a statisztikai eredményekben eltekintenek a székelyföldi Hargita és Kovászna megye adataitól.
Vetési László szórványkutató kis magyar közösségi hálózatok létrehozását szorgalmazta, illetve az egyház és a civil szféra együttműködését a nagyvárosi szórvány helyzetének javítása érdekében.
Székely István Gergő, a kisebbségi kutatóintézet munkatársa a szórvány etnikai választási mobilizálásáról beszélt. Kijelentette: a román családtaggal rendelkező romániai magyarok kevésbé szavaznak magyar pártokra, mint a román családtaggal nem rendelkezők. A vegyes házasságban élők is kisebb eséllyel szavaznak a magyar pártokra. Megállapította: a szórványban alacsonyabb az etnikai szavazásra való hajlandóság. Az is megfigyelhető, hogy az RMDSZ ellenzékének támogatottsága alacsonyabb a szórványban.
