Traian Băsescu államfő szerint a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség vezető politikusai közösen tervezték el azokat a törvénymódosításokat, amelyek kivonnák a törvényhozókat a büntetőjogi felelősség alól, ezért mindnyájuknak le kellene mondani, a miniszterelnöknek és a két parlamenti házelnöknek is.
Az államfő tegnap úgy fogalmazott: „megerősítheti”, hogy az SZLSZ mindkét vezetője – Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi elnök – tudott a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítási tervéről, és szerinte hazudtak a választóknak, amikor a nemzetközi botrány kirobbanása nyomán tájékozatlanságukra hivatkozva próbáltak kibújni a felelősség alól. Băsescu szerint az SZLSZ vezetői már hétfőn megállapodtak Valeriu Zgonea képviselőházi házelnökkel abban, hogy amíg Ponta Johannesburgban lesz, megszavaztatja a Btk. módosítását és az amnesztiatörvényt. Úgy vélekedett: ez egy újabb, összehangolt támadás volt a jogállamiság ellen, és az országgal szemben megingott nemzetközi bizalmat csak a parlament feloszlatásával lehetne helyrehozni. „Én nem tudom ezt megtenni. De van egy másik megoldásunk: Antonescu, Ponta és Zgonea haladéktalanul mondjon le. Vannak politikai eszközeink arra, hogy egy második esélyt kapjunk, és civilizált, európai állam maradjunk” – jelentette ki Băsescu.
Victor Ponta úgy reagált: csak az amnesztiatervezetről tudott, és továbbra is támogatja annak elfogadását, amennyiben nem erőszakos vagy korrupciós bűncselekményekre vonatkozik. A Btk.-módosításról azt mondta: kormányfőként ő tartozik elszámolással a parlamentnek, és nem bírálhatja a törvényhozást. Az elnök „politikai nyilatkozatait” nem kívánta kommentálni. Hozzátette: konzultálni fognak a bírák szakmai testületével és az Európai Bizottsággal is a Btk. módosításáról.
Az ügy kapcsán Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, a Btk. módosítása nem jelenti azt, hogy a törvényhozókat kivonták volna a büntetőjogi felelősség alól. Rámutatott: a Btk. módosítása azt tisztázza, hogy az államelnök, a képviselők és a szenátorok nem köztisztviselők. Ezek a választott tisztségviselők sehol az Európai Unióban nem minősülnek köztisztviselőknek, és Romániában sem azok – tette hozzá. Arra a kérdésre, mi szükség volt a törvénymódosításra, ha a törvényhozók jelenleg sem köztisztviselők, Borbély azt mondta, hogy a bíróságok ezt nem értelmezték egységesen, és több példa létezik arra, hogy egy-egy képviselőt is köztisztviselőként ítéltek el. Az RMDSZ politikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők és szenátorok jogállását külön törvény szabályozza. „Ennek értelmében joga van mind az ügyészségnek, mind a Feddhetetlenségi Ügynökségnek vizsgálni az összeférhetetlenségeket, a különböző korrupciós cselekedeteket: ebben nincs változás” – hangsúlyozta Borbély. Szerinte „egyeseknek nem tetszik” a tisztázó módosítás, mert hatályba lépése esetén nem lenne már lehetősége az ügyészségnek arra, hogy „úgy tálalja” a képviselők elleni vádakat, mintha köztisztviselők lennének.
Az eddigi esetleges ügyészségi visszaéléseket firtató kérdésre Borbély László az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Nagy Zsolt volt távközlési miniszter meghurcolását és a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyet említette. „Egyértelmű, hogy ártatlan emberekről van szó. Azért, mert visszaszolgáltatott a restitúciós bizottság egy ingatlant az egyháznak, Markó Attilát első fokon elítélték. Ezek kirívó esetek, és azt jelzik, hogy a román igazságszolgáltatás nem úgy működik, ahogy kellene. Ezért kell világosan megfogalmazni ezeket a jogállásokat, mert ha nem, akkor így vagy úgy értelmezi egyik vagy másik bíró vagy ügyész” – fejtette ki.
